a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

augusztus 26-ra fejeződött be. A megye 219,644 főre rugó népességéből
9,219 (4,2%) fő volt zsidó. (1850-ben az országos átlag 3,2% volt.) -
FAZEKAS Róza: A Szatmár megyei zsidóság az 1848. évi összeírás
tükrében in: CSERVENYÁK L. (szerk.): Emlékkönyv Hársfalvi Péter
születésének 60. évfordulójára, (Nyíregyháza: 1989), 154.
Az 1848. évi zsidóösszeírás végrehajtására csak a szűkebb
értelemben vett Magyarországon (a Partiumot is beleértve) került sor, a
konskripció sem Erdélyre, sem Horvátországra nem terjedt ki, de ezek a
területek ebben az időben még nem is rendelkeztek számottevő zsidó
népességgel. Jelenlegi ismereteink szerint a történeti Magyarország
szabad királyi városainak és 52 megyéjének anyagai közül 15 város és
31 megye összeírása maradt fenn, esetenként (például Máramaros
megye esetében) az sem teljesen.
Az 1848. évi zsidóösszeírás feldolgozása, értékelése a magyarzsidó
történetírás adóssága. A kutatók mindmáig csak az anyag egy
elenyésző töredékét vizsgálták, így eredményeik optimális esetben is
csak következtetés jellegűek, nem alkalmasak a 19. század közepi
magyarországi zsidóság egészének vizsgálatára, a bonyolult társadalmi,
gazdasági, kulturális és demográfiai folyamatok megrajzolására. Az
egyes részösszeírásokat hasznosító tanulmányok közül a régebbi
irodalomból említendő: SINGER Jakab: A temesvári zsidók az 1848-49-
iki szabadságharcban in: Történelmi és Régészeti figyelő 1913/III-IV, 1-
24, a legújabból: CZOMA Zsófia: A keszthelyi zsidóság
társadalomtörténete 1848-1945, (szakdolgozat), (Budapest: ELTE BTK.,
1993); DÓKA Klára: Fejér megye zsidó lakossága a 19. század első
felében in: DEÁKY Zita et al (szerk.): „és hol a vidék zsidósága?”,
(CENTRÁL-Európa Alapítványi Könyvek 2) (Budapest: kiadó feltüntetése
nélkül, 1994), 59-94; HUDI József: A pápai zsidó község és
211