a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

teljesítendő nemzetőri szolgálatért. 1848 tavaszán szinte mindenütt sor
került a zsidók kérelmének elutasítására, vagy az alakuló nemzetőrségbe
már bevettek kitaszítására. Legismertebbek az országos jelentőségre
szert tett pesti események. A vidéki példaként említendő Veszprémre lásd
SZENDI Attila: Zsidók Veszprém városában különös tekintettel az 1848.
évi zsidóösszeírásra (szakdolgozat), (Miskolc: Miskolci Egyetem, 1996),
3.
92/ A pesti események részletes leírását lásd BÜCHLER:1901, 450-452.
93/ A városi polgárok a segédek és inasok szociális követeléseit – mint
például 1. Engedtessék el egy negyedévi házbér, mert a mozgalmas
hónapban nem volt kereset, 2. Javítani kell a munkások helyzetét – a
gazdag polgárok úgy szerelték le, hogy a népharagot a helyzet
rosszabbodásáért, az ipar és kereskedelem nehéz helyzetéért felelőssé
tett zsidó konkurencia ellen fordították.
94/ Az április 20-i miniszteri rendelet bejelenti, hogy: 1. A tegnapi
zavargások folytatói, előidézői ellen bűnvádi vizsgálatot rendelt. 2. A
bűnösök kötelesek a kárt és költségeket megtéríteni. 3. Fölszólítja a
közönséget, hogy óvakodjék a rendzavarástól. – lásd BERNSTEIN:1998,
41.
95/ A rendfenntartó választmány alválasztmánya április 25-én délután
alakult meg. Elnökévé Rottenbiller az antiszemita Károlyi Istvánt nevezte
ki, „[…] elnökhelyettesévé (és tényleges fejévé) azt a Kasselik Endrét
teszi meg, aki 17-én elsőül követelte a lakhatási engedély nélkül Pesten
élő zsidók elkergetését, s tagjaivá is egytől egyig megbízható zsidófalókat
választ.
Az alválasztmány […] ‘vádló és bíró egy személyben’, haladéktalanul
munkához is lát: elrendeli, hogy minden háztulajdonos huszonnégy órán
belül írja össze a házában lakó zsidókat, s – a törvényre való tekintet
nélkül – kimondja, hogy ezek közül mindenkit ki kell ebrudalni a városból,
204