a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

futottak be, és ugyanez a kormányszék közölte intimatumok formájában
a választ a vegyes bizottság votumai és a benigna resolutiók
értelmében.) 1760 után a királyi resolutiót kívánó ügyek - döntés előtt –
a frissen alakult Staatsrat tagjai között is körözésre kerültek. (A zsidókat
érintő döntéseiben a Staatsratot elsődlegesen pénzügyi szempontok
vezették.) – Vö. VIRÁG:1935, 32-33.
59/ Korabeli zsidó elnevezéssel málkegeld, a királyasszony pénze. Más
speciális adókat is illettek e korban ezzel a névvel. Így a péntekesti
gyertyagyújtásra kivetett összeget, vagy azt a pénzt, amelyen
leánykiházasítások esetén porcelánt kellett vásárolni a királyi
manufaktúrából – vö. MZSL:1929, 571. A türelmi adó mellett még a
zsidókat számos fizetési kötelezettség terhelte, így a királyi porció
(katonai adó), megyei adó, személyi vám stb. és Mária Terézia
megtiltotta nekik a puskaporral, salétrommal, bőrökkel, valamint – a
görögökkel, örményekkel egyetemben – a borkereskedéssel való
foglalkozást, továbbá - átmenetileg (1760-ig) – a külföldi árukkal való
kereskedést is. – Vö. GRÜNWALD Fülöp: A zsidók története…, 55
60/ GONDA:1992, 40-41 és speciálisan Béla BERNSTEIN: Die
Toleranztaxe der Juden in Ungarn in: Gedenkbuch zur Erinnerung an
David Kaufmann, Hrsg. M. BRANN – F. ROSENTHAL, (Breslau: 1900),
599-628. Az utóbbi helytörténeti változatát lásd BERNSTEIN Béla: A
türelmi adó Vas megyében in: IMIT Évkönyv:1902, 184-207 és
BERNSTEIN EMLÉKKÖNYV:1998, 215-240. A türelmi adó történetének
részleteit egy későbbi periódusra lásd LÁCZER Dénes: A magyar zsidók
türelmi adójának története 1825-ben és 1826-ban, Bölcsészettudományi
értekezés ( Budapest: é.n. {1920-as évek eleje}), OSZK, Fol. Hung.
1982. sz.
61/ GONDA:1992, 40-41.
62/ BÜCHLER:1901, 256-257.
103