a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
modernizáció előjátéka ig<strong>az</strong>i kiterjedését - minden következményével<br />
együtt - majd csak a 19. század harmincas éveitől meginduló<br />
emancipációs törekvésekkel és <strong>az</strong>t követően a tömeges asszimilációval,<br />
a zsidóságnak a magyar társadalomba való betagolódásával fogja<br />
elnyerni. Az különbözteti meg a korábbiaktól, hogy ellentétben <strong>az</strong>okkal<br />
most történik meg először <strong>az</strong> ország legnagyobb részének zsidók által<br />
való folyamatos betelepülése a középkori uralkodói pártfogó védelem<br />
megszűntével elsősorban - gyakran a szabad királyi városok ellentétes<br />
törekvéseivel szemben is érvényesülve - a nagybirtokos dinasztiák<br />
támogatásával. Először <strong>az</strong> uradalmi központokban, majd onnan kiindulva<br />
<strong>az</strong> uraság egyéb birtokain is.<br />
A 18. század első felében a jórészt új bevándorlók révén<br />
lélekszámukban gyarapodó magyarországi zsidó csoportok községekké<br />
alakulása egy új, s igen hatékonynak bizonyuló formára lelt miután a<br />
tehetősebb földesurak (és most már nemcsak a nyugatmagyarországiak)<br />
jövedelmük növelése érdekében elkezdték a zsidókat<br />
birtokaikon letelepíteni, vagy többnyire inkább csak letelepülni hagyták<br />
őket. A zsidók a jogi (és a tényleges) védelem fejében a már ismerős<br />
minta szerint különféle címeken taksákat fizettek, földeket, kisebb<br />
regálékat béreltek és többnyire ugyancsak haszonbérleti formában<br />
különféle kisipari és szolgáltató-kereskedelmi tevékenységet folytattak.<br />
Ők értékesítették a birtokok terményeit, a gyapjút, <strong>az</strong> állatbőröket,<br />
gabonát, dohányt stb. Az erdőben rohadó fából hamuzsírt főztek.<br />
Ingatlanszerzésük általában kérdéses és bizonytalan volt, rendszerint<br />
még házhelyet, házat is csak külön engedéllyel bírhattak. Keresztény<br />
vallású munkást sem alkalm<strong>az</strong>hattak. Lassanként egyre növekvő<br />
mértékben mint házalók és <strong>az</strong> agrártermékek forgalm<strong>az</strong>ásában érdekelt,<br />
egyénenként többnyire csak minimális mobil tőkével rendelkező<br />
54