a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

határainak védelmét ellátó nagyobb katonai egységek állomásoztak,
hitközségek -, míg a vallási meggondolások és a (szabad királyi)
városok polgárságának általában, valamint a kereskedő és iparos
céheknek a követelései speciálisan bebocsátásuk ellen hatottak. Voltak
olyan városok, amelyek még vásárokra sem engedték be a zsidókat, sőt,
a városon való keresztülutazásukat is tilalmazták. Máshelyütt
beengedték őket a vásárokra és az átutazást is biztosították számukra
vámfizetés ellenében. (Az ilyenkor kapott bilétán feltüntették, hogy
mennyi ideig maradhatnak a város falai között.) A kapukon belüli
északázásért – ha egyáltalán megengedték – külön fizetni kellett.
10/ A zsidók foglalkozás-struktúrájáról a 18. század derekán: László
KATUS: The Occupational Structure of Hungarian Jewry in the
Eighteenth and Twentieth Centuries in: SILBER:1992, 92-93; a
borkereskedelemről: KOMORÓCZY György: Borkivitelünk Észak felé,
(Kassa: Kazinczy Társaság, 1944), különösen 145-150, 154-156. A
magyarországi zsidó népesség lélekszámának alakulásáról, területi
megoszlásáról: LÁSZLÓ:1966, itt: 63. Ez utóbbi témakörben - hibái
ellenére - mindmáig LÁSZLÓ műve a legteljesebb áttekintés. Szakmai
kritikáját lásd A. SCHEIBER in: Jewish Social Studies, XXX (1968), 184-
185.
11/ Vö. SCHUBERT:1991. Az udvari zsidókról általában lásd Selma
STERN (The Court Jew. Contribution to the History of the period of
Absolutism in Central Europe, [Philadelphia, Jewish Publication Society
of America, 1950]) és Heinrich SCHNEE (Die Hoffinanz und der
moderne Staat. Geschichte und System der Hoffaktoren an deutschen
Fürstenhöfen im Zeitalter des Absolitusmus nach archivalischen
Quelllen, 1-4 kötet, [Berlin: Duncker und Humblot, 1953–1967]).
12/ Max GRÜNWALD: Samuel Oppenheimer und sein Kreis. Ein Kapitel
aus der Finanzgeschichte Österreichs, (Wien - Leipzig: Wilhelm
79