a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
székhelye Jeruzsálemben lenne. Chorin 1828-ban Prágában kiadta <strong>az</strong><br />
Ávák Szófér című munkáját, amely a Suclhán Áruch nehezebb vallásjogi<br />
fejezeteit magyarázta. A Zir Né’émán (1831) és a Jeled Zekunim (Bécs,<br />
1839) című munkáiban a zsidó reform kérdéseivel kapcsolatban foglalt<br />
állást, <strong>az</strong> utóbbi műve tartalm<strong>az</strong>za saját életrajzát is héberül és részben<br />
németül, Lőw Lipót előszavával. A damaszkuszi vérvád alkalmából 1840-<br />
ben Chorin Lőw Lipóttal közösen újra kiadta Sonnenfelsnek, a nagy<br />
osztrák jogásznak elfeledett védőiratát. Halálos ágyán sem szűnt meg<br />
tevékenykedni; csatlakozó iratot küldött a braunschweigi<br />
rabbikonferenciára, s üdvözölte a magyar rabbik paksi értekezletét. Vö.<br />
Simon BERNFELD in: Kneszet Jiszráél, 3 (1888), 91ff.; uő., Toldót há-<br />
Reformacion há-Dátit be-Jiszráél (1900), passim; Leopold LÖW: Aron<br />
Chorin in: Gesammelte Schriften (Hrsg. von Immanuel LÖW Nachdr. d.<br />
Ausg. Szegedin 1889-1900.) 2. köt. (Hildesheim - New York: Olms Verlag,<br />
1979), 251–420; Juda Jekutiel (Leopold) GREENWALD (GRÜNWALD):<br />
Há-Jehudim be-Hungárijá (Budapest: 1913), 59–63; uö., Korót há-Tórá vehá-Emunáh<br />
be-Hungárijá, (Budapest: 1921), 41–44; uő, Li-Flágót Jisszráél<br />
be-Hungárijá, (Budapest: 1929), 7, 9–11, 14–23; MZSL:1929, 170-171;<br />
Wolfgang Günter PLAUT: Rise of Reform Judaism, (New York: 1963),<br />
passim; David PHILPSON: The Reform Movement in Judaism, (New York:<br />
1967), passim; Jakob Josef PETUCHOWSKI: Prayerbook Reform in<br />
Europe, (New York: 1968), passim.<br />
45/ Lőw Lipótról lásd Abraham HOCHMUTH: Leopold Lőw als Theologe,<br />
Historiker und Publizist, (Leipzig: ?, 1871; LŐW-KULINYI:1885, 172-155;<br />
William N. LOEW: Leopold Lőw: A Biography (New York: ?, 1912) és<br />
VENETIANER Lajos: Lőw Lipót in: Zsidó Plutarchos I, (Budapest:<br />
Népszerű Zsidó Könyvtár, é. n.), 5-26. Lőw magyar nyelvű beszédeinek új<br />
kiadása: LÖW:1999. <strong>Or</strong>todox vetélytársaihoz hasonlóan a maga módján<br />
Lőw is dinasztiát alapított. Halála után pár évvel fiát, Lőw Immánuelt (1854<br />
181
Change language