a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
169/ A zsinagógai szertartások vonatkozásában a tipikus neológ<br />
zsinagógában orgona volt, a tóraolvasó pultot közvetlenül a frigyláda előtt<br />
helyezték el, és <strong>az</strong> imádság nyelvéül a magyar szolgált. A neológok nagy<br />
gondot fordítottak a zsinagóga (amelyet ők templomnak neveztek) külső<br />
és belső dekorációjára, számukra ez volt a zsidó közösség központi<br />
képviseleti szerve, és sokuk számára a fő kapcsolat a zsidósággal. A<br />
rituálé a neológ községekben nem volt merev és egységes, <strong>az</strong><br />
istentiszteleti formák és gyakorlat egész sora létezett egymás mellett <strong>az</strong><br />
egyes gyülekezetek helyétől és típusától függően. A vidéki városokban és<br />
kistelepüléseken többnyire a hagyományos formák voltak <strong>az</strong> uralkodók,<br />
míg a fővárosban, ahol <strong>az</strong> asszimiláció a legerősebben előrehaladt,<br />
feltűnő volt <strong>az</strong> egyedi vallásosság és vallásgyakorlás csökkenése.<br />
Ugyanakkor a közösségi intézmények a tradícióra épültek, és a neológ<br />
községek gondosan ragaszkodtak a hagyományos közösségi<br />
létesítményekhez, így a rituális mészárszékekhez és a temetési<br />
egylethez, amelyeket szigorúan a zsidó vallástörvény előírásai szerint<br />
működtettek. A neológ gyülekezetek vallási életét rabbijaik határozták<br />
meg, akiknek többsége <strong>az</strong> 1877-ben alapított és hamarosan <strong>az</strong> egész<br />
zsidó világban széleskörű elismerést és tekintélyt szerzett (Ferenc<br />
József) <strong>Or</strong>szágos Rabbiképző Intézet növendéke volt. (A Rabbiképző<br />
Intézet öt évfolyamból állt, de ezt megelőzte egészen a második<br />
világháború végéig egy, a gimnázium négy évfolyamára épülő<br />
ötosztályos ugyancsak alsó tagozat, amely a nem zsidó humanisztikus<br />
gimnáziumok felső négy évfolyamának felelt meg –<br />
170/ Vö. KERTÉSZ Péter: Nehéz zsidónak lenni, (Budapest: Ulpius-ház<br />
Könyvkiadó, 2003, 65-66.)<br />
170/ A zsidóságnak ez a rétege – amelyről egészét megítélték, bár s<br />
közel sem volt vele <strong>az</strong>onos, még a neológiának is csak kisebbik hányada<br />
- jóllehet vagyoni erejében messze elmaradt a nagybirtokos vagyonok<br />
233
Change language