a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

és a jelentős kereskedelmi útvonalak mellett kialakult fontosabb
mezővárosban jelen lévő zsidók bizonyultak a legalkalmasabbnak.15
Gyakorlatilag egy szórt kereskedelmi és információs láncot, mondhatni
hálót alkottak. A korábbi elemekből (város és a falu közötti közvetítő
szerep, koncentráció a kereskedelemben és a házalásban, falusi
korcsmabérlés stb.) egy spontán új, hatékony és sikeres rendszert épült
fel, amely az egész országra kiterjedt, és nemcsak egyes régiókat és
centrumokat foglalt magába. A zsidó (kereskedő)társadalom hiearchikus,
vertikális tagozódása - az egyszerű batyus zsidótól egészen a jómódú
nagykereskedőig – és a kereskedelmi funkciók horizontális-földrajzi
lokalizációja – anélkül, hogy rögzített szerkezettel rendelkezett volna -
egy széles hatósugarú funkcionális egységet képezett: horizontálisan
összekapcsolta a helyi kis üzleti egységeket egy hiearchikusan
tagolódott, az egész országot átfogó struktúrává.16
A zsidó kereskedők felhalmozódó haszna fokozatosan hitelforrássá
vált; hitelezőként előbb „az árutermelés lassan megnyíló lehetőségeitől
megérintett nemesi mezőgazdaság”-ot,17 majd az 1840/50-es évektől a
céhes szervezeteken kívüli, már nagyüzemi keretek között működő tőkés
ipari vállalkozásokat is képes volt támogatni. A kapitalizmus jegyében
meginduló városi modernizációs és fejlődési folyamatokban - a
letelepülési tilalom 1840-es feloldása után - a zsidók a falvakból
városokba és innen elsősorban Budapestre történő migrációjuk során
magukkal hoztak egy gazdasági kezdőtőkét és egy olyan szakmai knowhowt,
amellyel - ekkor már legfőképp a céhes német polgárságból
származó - konkurenseikkel szemben is fölényben voltak.
A felvilágosodás és a francia forradalom Magyarországra is eljutó
eszméi visszhangra találtak az országban, beleértve a zsidók iránti
tolerancia eszméjét is. A magyar felvilágosodás jeles alakja, Berzeviczy
115