a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

ákényszerültek arra, hogy a felhalmozott tőkét újból üzletbe fektessék
és új ágakra terjesszék ki vállalkozói tevékenységüket. Vö. HANÁK
Péter: A zsidó kereskedők Magyarország modernizálásában in: História
2-3/XIII (1991), 19.
16/ Magyarországon a weberi „szabad munka racionális-kapitalista
szervezete” nem az iparban, hanem az országos kereskedelmi
hálózatban fejlődött ki. A nyugati típusú ipari vállalkozássá átnövő
Verlag-System-mel szemben a magyarországi kereskedőtőkés fő
működési területe hosszú ideig a terménykereskedelem volt. A malomés
cukoriparba a 19. század közepétől befektetett tőke döntően itt
halmozódott fel. Vö. HANÁK i.m., 25-28 és 32-35. Lásd továbbá Michael
K., SILBER: A Jewish Minority in a Backward Economy: An Introduction
in: SILBER:1992, 3–22, különösen 3-12.
17/ VÖRÖS Károly: A magyarországi zsidóság helyzete a mohácsi
vésztől 1918-ig in: GAZDA:1989, 29. A kereskedelmi tevékenységnek az
ipari szférákra való átnyúlásáról, a csonka zsidó társadalomról uő., 29-
32. A környező országok zsidóságától eltérő magyarországi állapotokról,
perspektívákról lásd Walter PIETSCH. A magyar vidéki zsidóság
fejlődésirányzatai a 19. század első felében in: MÉJ 2003/3 (2003), 75-
82. A 19, század első felének zsidó nagykereskedőiről: Vera BÁCSKAI:
Jewish Wholesale Merchants in Pest in the First Half of the Nineteenth
Century in: SILBER:1992, 40–49, illetve BÁCSKAI:1989.
18/ SZABOLCSI:1991, 245. Nagyváthy János gyakran idézet
röpiratában (A tizenkilenczedik században élt igaz magyar hazafinak
örömórái, 1790) ugyancsak síkraszállt a zsidóknak a társadalomból való
kirekesztése ellen. Lásd RICHTMANN Mózes: A régi Magyarország
zsidósága (1711-1825) in: MZSSZ29 (1912), 9-40, 91-122, 298-318,
különösen 302-304.
164