a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

könyvét olyanok számára is írta, akik a vallási irodalomban nem
járatosak. Vö. Shmuel ASKHENAZI: Tyrnau Isaac in: ENCYCLOPADIA
15., col. 1491; KOHN:1884, 348 és skk.
14/ Mindazonáltal a szórványos források alapján megállapítható, hogy az
országban esetenként már az Árpád-házi királyok korában léteztek zsidó
iskolák. A vallási-szellemi kultúra alapjaként az iskola, amelynek oktatási
programja évszázadokon át a vallási hagyományok átörökítésére
korlátozódott a közösség zsinagógájában vagy annak előcsarnokában,
azzal a legszorosabb összhangban működött bét há-midrás („tanház”)
néven, a gyülekezet egyik legféltettebb, leginkább gondozott
intézményeként. – A zsidó iskoláról („scholae Iudaeorum, Judelschul[e]”),
amely a korai szövegekben egyben a zsinagógák jelölésére is szolgál,
IV. Béla privilégiuma tesz először említést. Korai létezésének további
bizonyítékaként a Pozsony város telekkönyvének 1439. évi
bejegyzésében szintén szó esik róka. – Vö. KOHN: 1884, 106;
MZSO4:1938, 332-333.
15/ Az MZSO18:1980, 464 összesítése szerint a magyarországi
zsidóság 1251 előtti történetére összesen 18 hiteles oklevélben történik
utalás. 1092 és 1299 között jelenleg 53, 1300-1399 között 232, 1400-
1499 között 845 és 1500-1699 között 3,328 adattal rendelkezzünk – uo.,
464-465. Viszonylag részletes és a helyi viszonyokat tükröző képet
hagyományozott ránk a 15. század eleji, de régi szokásból merített
Budai jogkönyv (KRISTÓ:2003, 188.). Megkülönböztető öltözéket: vörös
köpenyt, sárga zsidófoltot írnak elő számukra, külön adókat és illetékeke
vetnek ki rájuk. Kereskedésüket időben és térben korlátozzák, az
uzsorát bűnös dolognak nyilvánítják, (mindkét fél vonatkozásában), de
nem szankcionálják.
24