a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

szerepet játszott, hogy mivel a környező országokban a zsidók sehol sem
rendelkeztek polgárjoggal, a teljes emancipáció megadása esetén - sokak
félelme szerint – a Magyarország a zsidó migráció kiemelt célpontjává vált
volna.
64/ Miután engedélyezték a zsidók szinte korlátlan megtelepedését (a
bányavárosok kivételével) az országban, megkérdőjeleződött a türelmi
adó jogi alapja. A megyei hatóságok elutasították, hogy segédkezzenek
az adó behajtásánál arra hivatkozva, hogy a zsidók a jövőben többé nem
„megtűrtek”. 1842-ben a zsidóság felségfolyamodvánnyal fordult a bécsi
udvarhoz, kérte a türelmi adó megszüntetését és a hátralékok
elengedését. Az udvar hajlandónak mutatkozott a türelmi adó
megszüntetésére, de a hátralék letörlesztését, vagy megváltását kívánta.
1846-ban hosszú tárgyalások után megállapodás jött létre, hogy egyszeri
megváltás – 1,200.000 arany - fejében a türelmi adó eltörlésre kerül, a
hátralékot pedig évi részletekben törleszti az ország zsidósága. (Ez a
törlesztés csak megkezdődött, de befejezésig soha nem jutott el, mert a
forradalom és szabadságharc fejleményei hamarosan feloldották a
zsidókat kötelezettségük alól. - LÖW:1874, 195; BÜCHLER:1901, 433-
434.
65/ Ezen erők képviselőjeként került előtérbe Lőw Lipót, aki 1841-ben
foglalta el első rabbiállását Nagykanizsán. Elismerte, hogy a
magyarországi zsidóság számára létszükséglet a magyarosodás, a
hitközség iskolájában bevezette a magyar nyelv oktatását, a
zsinagógában magyarul prédikált. A magyarosodást az állampolgári
szintre korlátozta - mint Kossuthnak a híres Pesti Hírlapi
megnyilatkozásához (1844. május 5.) hozzászólva kifejtette – elveti az oly
mértékű magyarosodást, amely a teljes kulturális összeolvadás felé vinné
a zsidóságot. Lőw a mérsékelt reform híve volt. A reform határainak
187