a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

63/ A pest-budai tilalom a magyarázata annak a kevéssé ismert
ténynek, hogy a mai budapesti zsidóság előfutárai a földesúri
fennhatóság alatt álló Óbudáról költöztek a 18. század végén a
számukra korábban tilalmas Pestre és Budára. - HARASZTI György: Két
világ határán in: MÉJ (új folyam), 1993/2, (Budapest: Múlt és Jövő
Alapítvány, 1993), 15-16.
64/ „Érettebb” korú, hét esztendőnél idősebb gyermek azonban már
áttérhet – a szülők akarata ellenére. Az e célból kiküldendő bizottságnak
joga volt akár fiatalabbakat is érettnek nyilvánítani. – Vö. BENCE:1988,
Felvilágosodás, 4.
65/ LÁSZLÓ:1966, 100.
66/ Lásd általában MARCZALI Henrik: A magyarországi zsidók II. József
korában in: MZSSZ1, 353-363.
67/ „Európában sok-sok évszázadon át a zsidók /…/ ’nép’-nek tartották
magukat, és természetesen annak tekintették őket mások is. Ám a zsidó
’nép’ [az Orosz Birodalomtól nyugatra – H. Gy.] /…/ ’feloszlatta
önmagát’, legalábbis egy bizonyos értelemben. /…/ 1860-ra a nyugat- és
közép-európai zsidók belementek abba – mivel ez volt a
megkülönböztető törvények alóli mentesülésük: az emancipáció ára-,
hogy a különböző országokban, ahol élnek a népszámlálások alkalmával
ne nyelvi-nemzeti hovatartozás szerint, hanem pusztán ’vallási’
csoportként lajstromozzák őket. /…/ az európai zsidó történelem fő
iránya a tizenkilencedik században a nemzeti ’önfeladás’ felé mutatott.” -
MCCAGG:1992, 13.
68/ Minden ország és tartomány számára külön, a helyi viszonyokhoz
szabott zsidó-rendelet került kiadásra, amely a Habsburg uralom alatt
álló „… területeken élő zsidókat lényegében azonos törvényi elbírálás alá
helyezte, mint a keresztényeket.” (MCCAGG:1992, 11). De az előkészítő
munkát mindenütt a felvilágosodás szellemétől áthatott és a zsidók
104