08.05.2014 Views

a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Azonban még ez (a minden szempontból) visszalépést jelentő<br />

törvényjavaslat sem került tárgyalásra, mivel Kossuth időközben, mint<br />

egy március 31-i felszólalásából kitűnik, megváltoztatta a zsidók<br />

egyenjogúsításával kapcsolatos álláspontját, úgy vélvén, hogy lehetetlen<br />

annak <strong>az</strong> adott körülmények közötti megvalósítása, csak felesleges<br />

vérontást eredményezne.<br />

79/ Pest a 19 század első évtizedeire egyre inkább <strong>az</strong> egész<br />

magyarországi zsidóság központjává vált, vezető szerepe <strong>az</strong> 1820-as<br />

évektől már megkérdőjelezhetetlen. A folyamat kezdetei a 18. század<br />

végére nyúlnak vissza, amikor is a magyarországi zsidók tanácskozásaik<br />

színhelyéül Pestet választották <strong>az</strong> országos vásárok idején. 1807-ben <strong>az</strong><br />

óbudai gyülekezet által összehívott zsidó községek képviselői Pesten<br />

szerkesztették meg <strong>az</strong> országgyűléshez intézett beadványukat. Pesten<br />

választják meg 1832-ben <strong>az</strong>t a nyolc férfit, akik a zsidóság képviseltében<br />

bíznak meg <strong>az</strong> országgyűlés idejére. 1839-ben Pest nem csupán a<br />

tanácskozások színhelye, de egyenesen <strong>az</strong> itteni gyülekezet<br />

kezdeményezésére hívják fel a többi törvényhatóságban élő zsidókat,<br />

hogy a megyékhez fordulva <strong>az</strong>ok képviselőitől várjanak támogatást. A<br />

pozsonyiak tiltakozása ellenére <strong>az</strong> itteni község tagjai közül választották<br />

meg <strong>az</strong>t a 12 személyt, akik a diétához beterjesztették a Schwab Arszlán<br />

által készített folyamodványt (GONDA:1992, 74-75). A pest-budai<br />

zsidó népesség (10,266 - <strong>az</strong> össznépesség 9,8%) már 1840-ben<br />

nagyobb volt, mint bármely más városé – a második helyen Pozsony áll<br />

2,854 fővel – és több mint bármely megyéé, Nyitra (17,135) kivételével.<br />

- Vö. KEPECS:1993, 11-36. Március 16-án a kiegészített „közcsendi<br />

bizottmány”-ba több zsidó is bekerült, s még ugyan<strong>az</strong>nap a rendre<br />

ügyelő bizottmány kiáltványban szólította fel – minden megkülönböztetés<br />

nélkül - polgárokat a nemzetőrségbe való belépésre. A pesti zsidók nem<br />

is késlekedtek. A pesti hitközség elnöke, Kunewalder Jónás „a<br />

196

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!