a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

A rendelet következtében a morva, cseh és más osztrák
tartománybeli fiatal zsidó férfiak a környező országokba, elsősorban
Magyarországra a vándoroltak, hogy kivonhassák magukat a rendelet
kényszere alól; itt házasodtak és itt alapítottak családot. Számos
magyarországi (felvidéki) közösséget egyenesen a morvaországi zsidó
családok fiatalabb férfitagjai alapítottak. A 19. század első évtizedéig ez
volt a magyarországi zsidó bevándorlás legfőbb forrása. A 18. század
utolsó előtti évtizedében, amikor a zsidók számára II. József lehetővé
tette a városokban való megtelepülést, a városokba költözés és a családi
törvények miatt állandóan folyó bevándorlás következtében számos új
gyülekezet jött lére, amelynek tagjai a közeli és távoli falvakból verődtek
össze a különböző városokban, vagy pedig a meglévő községek
gyarapodtak fel erősen. Így alakult, vagy gyarapodott a 1780-a években
Abaújszántó, Arad, Aszód, Baja, Balassagyarmat, Bátorkeszi, Bonyhád,
Csáktornya, Galánta, Galgóc, Győr, Gyulafehérvár, Kecskemét,
Komárom, Lipótszentmiklós, Makó, Máramarossziget, Miskolc, Munkács,
Nagybecskerek, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nyitra, Paks, Pápa,
Sátoraljaújhely, Szabadka, Szeged, Szerdahely, Szikszó, Temesvár,
Trencsén, Ujvidék, Ungvár, Vágújhely, Várpalota, Veszprém,
Zalaegerszeg, stb. zsidó közössége. Vö. Abraham STEIN: Die
Geschichte der Juden in Böhmen. Nach amtlichen ungedruckten Quellen
bearbeitet, (Brünn: Jüdischer Buch- und Kunstverlag, 1904, 108–110; Th.
HAAS: Die Juden in Mähren. Darstellung der Rechtsgeschichte und
Statistik unter besonderer Berücksichtigung des 19. Jahrhunderts,
(Brünn: Jüdischer Buch- und Kunstverlag, 1908), 5–11, 58–64; A. F.
PRIBAM: Urkunden und Akten zur Geschichte der Juden in Wien, 1–2
(Wien: Braumüller, 1918), passim; Ruth KESTENBERG-GLADSTEIN in:
Tarbiz, 29 (1960), 293–294; uö., in: Jews of Czechoslovakia 1,
89