a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
erős volt Galíciából szárm<strong>az</strong>ó zsidók között - következtében a két<br />
ortodox csoportosulást elválasztó földrajzi határok elmosódtak, és<br />
gyakran szoros fizikai kapcsolatba kerültek egymással. Azonban <strong>az</strong><br />
egyik tábor sem volt képes a másik integrálására. Így állt elő <strong>az</strong> a furcsa<br />
helyzet, hogy gyakran ugyanabban a helységben két ortodox közösség<br />
is fennállott. A chászíd közösségek különösen ragaszkodtak<br />
különállásukhoz és elutasították <strong>az</strong> „askenáz” közösséggel való<br />
szorosabb kapcsolatokat.)<br />
Az 1830-as évektől már Magyarországon is jelentős tömegekhez<br />
ért el, s számos gyülekezetben megnyilatkozott (<strong>az</strong> első generáció<br />
meghatározó alakjainál még főleg német nyelvű) zsidó felvilágosodás<br />
(hászkálá) és vallási reformmozgalom. A morvaországi szárm<strong>az</strong>ású<br />
Schwab Leib (Löw – Arszlán) (1794-183) pesti rabbi vagy <strong>az</strong> aradi<br />
lapszerkesztő Jeiteles Lipót (1812-1871) és társaik mellett továbbra is<br />
Chorin Áron44 (1766-1844; Arad) és a hatásában, karizmájában<br />
Chátám Szóférral vetélkedő Lőw Lipót45 (1811-1875; Nagykanizsa,<br />
Pápa, Szeged) voltak ennek <strong>az</strong> irányzatnak a vezető képviselői. A<br />
morvaországi Csernahorából szárm<strong>az</strong>ó Lőw Lipót, a magyarországi<br />
zsidó emancipációért folytatott küzdelem élharcosa volt. Kossuth-tal<br />
folytatott hírlapi polémiájában (1844) Magyarországon elsőként<br />
pendítette meg a később gyakran visszatérő gondolatot: „a mostani<br />
zsidók nem különös nép (politikai tekintetben), hanem csupán vallásos<br />
felekezet.”46 1850-től haláláig szegedi rabbiként szolgált. Beírta a<br />
város nevét a zsidó tudomány évkönyveibe. 1858 és 1867 között itt<br />
szerkesztette <strong>az</strong> első magyarországi zsidó tudományos folyóiratot a „Ben<br />
Chananjá”-t.47 egyben a magyarországi zsidóság történetének egyik<br />
legkorábbi történetírója. A vallási élet bensőségeinek csorbítatlan<br />
megőrzése, sőt megerősítése mellett a modern európai, de egyben<br />
123
Change language