a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

133/ CSIKY Kálmán et al.: Corpus Juris Hungarici, Magyar Törvénytár
1836-1868, (Budapest: Franklin Társulat, 1896), 354.
134/ A recepciós küzdelmekről lásd GONDA:1992, 156-162.
135/ Ezt a feltételt 1848 előtt Kossuth írásaiban és beszédeiben újra és
újra felemlítette és az 1849-es emancipációs törvényjavaslat tartalmazott
egy paragrafust (4.§ a), amely kötelezte a zsidókat egy rabbinikus gyűlés
összehívására a zsidó vallás megreformálása céljából
(VENETIANER:1922, 203). Noha a kiegyezés után ezt Eötvös József
kultuszminiszter és társai már nem tekintették előfeltételnek, mégis azt
várták, hogy az emancipáció egy olyan folyamat kezdetét jelenti,
amelynek befejezésekor zárt vallási kultúráját elhagyva a hazai zsidóság
teljességgel beolvad a magyar nemzettestbe, ily módon is biztosítva a
magyarság számbeli fölényét a soketnikumú országban. Ez a politika
egyben a lehetőségét is kizárta annak, hogy a zsidókat egy külön
nemzetiségnek tekintsék, még akkor is, ha egy tekintélyes részeük ezt
követelte volna, ami nem állt fenn. (A zsidóknak a magyarokhoz való
számítása a nemzetiségi vidékeken, különösen a szlovákok lakta
területeken, a 19. század utolsó évtizedeitől – a nemzetiségi ellentétek
kiéleződésével párhuzamosan - a „magyarok” szövetségeseinek tekintett
„zsidók” elleni ellenségeskedésekhez, a vallási formában jelentkező
antiszemitizmus fellángolásához vezetett.)
136/ Jakov KATZ: A magyar zsidóság egyedisége in MÉJ (új folyam),
2001/3, 31.
137/ Lásd Julianna PUSKÁS: Jewish Leaseholders in the Course of
Agricultural Development in Hungary, 1850–1930 in: SILBER:1992,
106–117.
138/ A jótékonyságra és szponzori tevékenységre lásd HARASZTI
György: Zsidó jótékonyság és mecenatúra a századfordulón in:
HARASZTI1999, 239-281; a nemesítésekre: MCCAGG:1972, passim.
223