a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

HANDLER:1983, NECER:2001, HABER:2001. A legújabb magyar
nyelvű Herzl életrajz (részletes bibliográfiával): NOVÁK Attila: Theodor
Herzl, (Budapest: Vince Kiadó, 2002).
146/ A cionizmus magyarországi történetére az első világháború után
lásd Livia E. BITTON: A Decade of Zionism in Hungary: The Formative
Years. The Post-World War I. Period, 1918-1928, (Michigan. Ann Arbor,
1970), University Microfilms, (Diss. New York University, 1968);
SCHMIDT Mária: A harmincas évek magyar cionista mozgalma a
rendőrségi megfigyelés tükrében in: TSZ 1987-88/3 (1988), 339-350. Az
1945-1949 közötti korszakra: NOVÁK:2000.
147/ A kongresszussal foglalkozó terjedelmes irodalomból lásd Leopold
LŐW: Der jüdische Kongress in Ungarn…; GROSZMANN Zsigmond: A
magyar zsidók zsinati törekvései in: MZSSZ43 (1926), 190-198;
Nathaniel KATZBURG: The Jewish Congress of Hungary, 1868–1869 in:
HJS 2 (1969), 1–33; Thomas DOMJÁN: Der Kongress der ungarischen
Israeliten, 1868-1869 in: Ungarn Jahrbuch 1, (Mainz: ?, 1969), 139-162.
Legújabb, magyarul is megjelent monografikus feldolgozása:
KATZ:1999.
148/ A memorandum szerzője nagy valószínűséggel Mezei Mór (1835-
1925) a kongresszusi gondolat terjesztője, az Egyeteme Gyűlés
jegyzője, 1905 és 1925 között a neológ Országos Iroda elnöke. – Vö.
KATZBURG:1999, 81.
149/ „Az ortodoxia ezúttal modern cselekvési formát választott. Az új
szervezet kísérletet tett arra, hogy megváltoztassák a hagyományhű
zsidóságról a közvéleményben kialakult képet. A magyar nemzeti
gondolat előtérbe állításával kívánták bizonyítani, hogy a szülőhaza
szeretete nem kizárólag az újítók kiváltsága. Ugyanebben az időben
jelent meg [a haladó párt szócsöve, a Magyar Izraelita ellenében – H.
Gy.] a Hitőr orgánuma, a Magyar Zsidó. A vallásos tömegek számára a
227