a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

intézkedések nehezítették helyzetét. Fönnmaradt például a korábbi
időkből a negyvenes évekre már több milliós hátralékot magával görgető
türelmi adó58 (kilátástalannak tűnt, hogy a zsidóság ezt valaha is meg
tudja fizetni), vagy a különösen sérelmezett „zsidó eskü” stb., de ezen
korlátozásoktól eltekintve az ország meghatározó erői a legtöbb
területen igyekeztek utat nyitni a zsidóság érvényesülésének, s ez a
lehetőség nem is maradt kihasználatlanul.
A reformeszmék széleskörű elterjedése tette lehetővé, hogy az
1839/40. évi országgyűlés határozatai jóvoltából a magyarországi zsidók
sorsában érdemi változások következzenek be. A liberális ellenzék
javasolta a zsidó vallásnak a fölvételét a bevett vallások közé,59 a
türelmi adó eltörlését és azt, hogy a zsidók kapják meg mindazokat a
jogokat, amelyekkel a nem nemesek rendelkeznek. Az emancipációs
mozgalom élén az akkori liberális nemesi vezetők legkiválóbbjai: Deák
Ferenc, Eötvös József, Klauzál Gábor, Szentkirályi Móric, Beöthy Ödön
stb. álltak. A követi tábla túlnyomó többsége ebben a formában elfogadta
a javaslatot és a nemesi előjogokat nem veszélyeztető emancipációs
törvényjavaslatot fogadott el. Az alsótábla egyenjogúsító javaslatát a
helytartótanács és a kamarilla irányítása alatt álló felsőtábla nem fogadta
el, ámbár maga is belátta, hogy a zsidókérdésben haladásra van
szükség.60 A nem-nemesekkel való teljes egyenlőségtételt a felsőtábla
korainak találta -, maga Széchenyi István is félreérthetetlenül ellene
nyilatkozott, s így a két ház kompromisszuma révén61 jött létre az
1840:29. tc.,62 mely a következő intézkedéseket tartalmazza:
„Addig is, míg a zsidók állapotáról a törvény bővebben rendelkezik,
ezúttal határoztatik:
1.§. Mindazon zsidók, kik az országban vagy a kapcsolt részeiben
születtek, valamint szinte azok is, kik az itteni lakásra törvényes úton
126