a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

magyar ragadványnévvel emlegetik őket: Kis-, Nagy-, Fekete Mendel,
Vörös Ábrahám, stb. Vö. MZSL:1929, 179, MZSO (1903-1980), passim.
A középkori kódextöredékekből (SCHEIBER:1969) kitűnik, hogy a
liturgiai könyvek mellett olvasták a Tórát és annak magyarázatait, a
talmudi traktátusokat és a talmudi irodalom nagy összefoglalásait így
Móse Coucy és Majmonidész munkáit.
Szórványos adatok arról tanúskodnak, hogy néhány helyen (Buda,
1290; Vasvár, 1294; Esztergom, 1326; Leez, 1338; Sopron, 1427;
Pozsony, 1439; Sárvár, 1552 Torony, 1554) már huzamosabb ideig volt
temetőjük, oda szállították más helyről is halottaikat. Vö.
SCHEIBER:1983, 103-106.
A honfoglalástól a mohácsi vészig terjedő időszakból a tárgyi
emlékek, héber betűs érmek, zsinagógai felirat fragmentumok mellett
(SCHEIBER:1983, 75-99) összesen 31 feltárt, megfejtett sírkövet
ismerünk 1-et Völkermarktból (Karintia), 11-et Budáról, 9-et
Nagyszombatról, 1-et Szakolcáról, 9-et Sopronból. Vö. SCHEIBER:1983,
106-178. Néhány a budavári labirintusban újabban előkerült sírkő
azonosítása még nem történt meg. A Magyar Zsidó Múzeum
gyűjteményében található (eredetileg a gr. Andrássy család birtokában
lévő) Mendel Jehudá zsidóprefektus díszkardjának mondott intarziás,
héber feliratú ezüstkard a kutatók szerint későbbi, valamikor a 17.
században készült. Vö. FROJIMOVICS-KOMORÓCZY-PUSZTAI-
STRBIK:1995, 23 és RAJ-VASADI:2002, ?.
39/ BENCE:1988, Középkor, 16.
40/ Mintegy 15-20 gyülekezetben. Lásd KUBINYI András: A
magyarországi zsidóság története…, 20-21. Sopronban 1440-ben 16
házat birtokoltak, Pozsonyban a városi könyvek 1452-ben 33 családot
említenek. – GRÜNWALD: A zsidók története…, 15. A 15/16 század
fordulóján a legfontosabb magyarországi gyülekezetnek számító Budán,
38