a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

pestiek Petőfi és Haynau között, {Budapest: Enciklopédia kiadó, 1998})
található, a zsidókra vonatkozó adatok 1849 tavaszáig: 42-44, 46, 101-
105, 112-113, 119-121, 129-134, 138-141, 144-151, 164, 183, 206-208,
209-213, 221, 289, 299, 308, 348-350, 352, 363-364, 378-379, 391, 402-
405, 419, 438, 442-443, 461-464. Némi küzdelem után március 18-ától a
zsidókat felvették a nemzetőrség ötödik osztályába, az egyetemi hallgatók
„egyenlőségi zászlóalj”-ába is. A zsidókból és a hozzájuk csatlakozó nem
zsidókból álló új „méltányos század” vezetését. Táncsics Mihály vállalta. –
SPIRA: i.m., 43-44.
82/ PETŐFI Sándor: „A német polgárok és a zsidók”, Pest: 1848. március
20. – lapok Petőfi Sándor naplójából in: ZSOLDOS:1998, 66-67. Az
igazsághoz tartozik, hogy a kirekesztő tendencia először a város magyar
etnikumában nyilvánul meg: „A pesti polgárőrség magyar vezényleti
nyelvű (s ennek megfelelően nagyrészt magyar származású polgárokat
tömörítő) gyalogosszázadának a tagjai […] már 17-én gyűlést tartanak s –
parancsnokukkal, a forradalmi választmányba előző reggel besorolt s
egyébként (mármint ha nem zsidókról van szó) liberális nézeteket valló
Nádosy István őrnagy úrral, Győr megye táblabírájával az élen –
egyhangúlag kinyilvánítják, hogy inkább mindnyájan ‘leteszik a fegyvert,
semhogy egyetlen zsidóval is együtt szolgáljanak”. S ezzel az
elhatározással aztán teljes mértékben azonosítják magukat a német
vezényleti nyelvű vadászok és dragonyosok meg a magyar vezényszóra
hallgató huszárok is.” – SPIRA: i.m., 42.
83/ A kassai zavargásokat kirobbantó ürügyet ugyancsak a szerveződő
nemzetőrség körüli problémák szolgáltatták. A valódi ok - mint ez
Rimanóczy Ferenc polgármesternek a MOIB –hoz írott jelentéséből
kitűnik – a kiváltságaikat féltő városi polgárok félelmében keresendő:
„Kassa város azelőtt az izraeliták lakásától teljesen ment lévén, csak a
legutóbbi törvény által mintegy kényszerítőleg azok befogadására
199