08.05.2014 Views

a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

A 19 század közepétől <strong>az</strong> Európában nyugattól keletig meginduló<br />

konjunktúra eladdig elképzelhetetlen lehetőségeket nyitott a<br />

kereskedelemben, pénzg<strong>az</strong>dálkodásban <strong>az</strong> ország többi lakosánál jóval<br />

járatosabb zsidóság előtt. (A magyarországi zsidó népesség ebben a<br />

korszakban is a befogadó társadalmat jóval meghaladó mértékben<br />

növekedett. A zsidók száma <strong>az</strong> 1850 körüli 340,000-ről 1869-re (<strong>az</strong> első<br />

újkori magyarországi népszámlálás évére) 542,000-re, 1880-ra 638,000-<br />

re nőtt.129 A birtokképesség kimondása még <strong>az</strong> évszázadok óta elzárt<br />

területeket is megnyitotta a zsidóság előtt, amely hihetetlen<br />

gyorsasággal vetette magát a megnyíló területekre, növelte vagyoni<br />

erejét, fejlesztette önmagát s önmagán keresztül <strong>az</strong> ország kereskedelmi<br />

és ipari g<strong>az</strong>dálkodását. A néhány évtizeddel korábban még szinte<br />

teljeséggel német- illetve jiddisajkú magyarországi zsidóság jelentős<br />

hányada a kedvező politikai légkörben gyorsan elsajátította el a magyar<br />

nyelvet, felvette magába a 19. századi magyar kultúra szellemét, s<br />

módját ejtette, hogy részint g<strong>az</strong>dasági erejével, részint <strong>az</strong> addig modern<br />

szellemben ki nem használt úton: a sajtó útján mennél közvetlenebb<br />

kapcsolatot létesítsen önmaga és <strong>az</strong> ország szellemi élete között. Az<br />

ország fővárosa, a hamarosan egységesülő Budapest a 19. század<br />

második felére a magyarországi zsidó szellemi élet legfontosabb<br />

központjává vált. A pesti hitközség erejét, ambícióját jól mutatja, hogy új<br />

istenháza, a bécsi Ludwig Förster tervei szerint mór stílusban épült<br />

Dohány utcai templom, maga idejében a világ legnagyobb és elismerten<br />

legszebb zsinagógája volt. (A templomot 1859. szeptember 6-án avatták<br />

fel. Külön német és magyarnyelvű hitszónoka volt, <strong>az</strong> utóbbi tisztséget<br />

1866-tól Kohn Sámuel rabbi, a későbbi jeles történész, töltötte be. A<br />

helyi erőviszonyokat jelzi, hogy a pesti gyülekezet konzervatív<br />

szárnyának szükségleteit szolgáló, Otto Wagner tervei alapján épült<br />

142

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!