a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>az</strong> időszakban általába véve is a térség egyik bevándorlási célobjektuma<br />
volt. A zsidók döntő többségét világi (és egyházi) birtokosok fogadták be<br />
falvaikba és mezővárosi uradalmi központjaikba, ahol mint különböző<br />
g<strong>az</strong>dasági tevékenységek ellátóit és külön adók fizetőt többnyire<br />
szívesen látták őket.<br />
Az első nyugat-magyarországi zsidó gyülekezetek számára a<br />
nagybirtokosok által kiállított védlevelek nagy része fennmaradt. 21 E<br />
pontokba szedett privilégiumok tették lehetővé <strong>az</strong> önálló,22 széleskörű<br />
autonómiával rendelkező zsidó községek (communitas Judaica,<br />
Judengemeide) kialakulását. Egy „modell” védlevél tartalm<strong>az</strong>za a<br />
befogadott családfők nevét, esetleg a rendelkezésre bocsátott lakóházak<br />
számát, megszabja <strong>az</strong> évenként fizetendő védelmi pénzt (Schutzgeld). 23<br />
Ez utóbbit vagy fejenként fizették a családok, vagy egy összegben<br />
terhelte <strong>az</strong> egész községet. A védlevél szerint a zsidók önálló politikai<br />
községet alkotnak, évenként a maguk köréből bírót és esküdteket<br />
választanak. Ezek intézik első fokon a peres ügyeiket. Zsinagógát és<br />
iskolát létesíthetnek, saját temetőjük és fürdőjük van. Alkalm<strong>az</strong>hatnak<br />
rabbit, templomi énekest, tanítót, templomszolgát és sírásót. A zsidó<br />
község elöljáróinak jogában állt – mint <strong>az</strong> 1790/91-es országgyűléshez<br />
írt folyamodványukban írták – „határt szabni a héber vallással ellentétes<br />
cselekedeteknek, s megbüntetni <strong>az</strong>okat, akik megszegik a mózesi<br />
törvényt.” 24 A zsidók <strong>az</strong> egész uradalom területén kereskedhetnek.<br />
(Idegen zsidó árus csak vásár idején tehette <strong>az</strong>t.) Bizonyos fizetség<br />
fejében a földesúr átengedte nekik a község szükségleteire a húsvágást<br />
és a bormérést. A község kötelékébe új tagot felvenni csak a földesúr<br />
beleegyezésével lehetett. Egyes privilégiumok <strong>az</strong>t is előírják, hogy a<br />
zsidók milyen iparokat, illetve hányan űzhetnek. Az alapító privilégiumok<br />
mellett a földesurak időről időre annak is szükségét látták, hogy<br />
uradalmaik zsidó községeinek számára - a községi vezetők<br />
57
Change language