a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

61/ GONDA:1992, 26. A vári negyedük mellett olyan nagy számban
éltek a Vizivárosban is, hogy az egykori leírások és metszetek azt
Wasser- und Judenstadt néven említik. Budán kívül még
Székesfehérvárról és Vácról tudunk zsidó utcáról. Vö. GRÜNWALD: A
zsidók története…, 23-24.
62/ ZOLNAY:1987, 37–38. A zsidók kereskedelmi tevékenységét erősen
behatárolta, hogy a királyi Magyarország, illetve a hódoltsági területek
közötti átjárhatóság még „békeidő”- ben is meglehetősen veszélyes és
korlátozott volt. Még leginkább a hódoltsági mezővárosok polgárai
élveztek némi kíméletet, a hódoltságban mint török alattvalók, a határon
túl mint keresztények és magyarok. A végvárak rosszul fizetett katonái
üzletszerűen vadásztak a gazdag zsidó kereskedőkre, példaként lásd
Mojzes budai zsidó és Szőcs Gergely egri vitéz híres esetét 1657-ből
(TAKÁTS Sándor: Mikor a huszár kereskedőt lop in: uő.: A régi
Magyarország jókedve, [reprint], [Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994],
201-212.).
63/ Már említésre került, hogy számos helyen a zsidók bérelték a
kincstári jövedelmeket, de ebből nem következik bizonyossággal, hogy a
kérdéses helységben is laktak. Tolnáról, amely Debrecen után a
legnagyobb település volt a hódoltság területén, ismeretes egy Mahalle-i
jahudiján, Jahudiler mahalleszi (külön igazgatási egységet képző zsidó
lakótömb), de egyébként nincs adat a község fennállására. Vö.
BENCE:1988, Félhold és kereszt között, 3.
64/ BÜCHLER:1901, 116-121 és Evlija Cselebi török világutazó
magyarországi utazásai 1660–1664, ford. Karácson Imre, (Budapest:
Gondolat Könyvkiadó, 19852), 271
65/ Sábbátáj Cvi követőjeként 1678-ban Kismartonban lépett fel az
egyetlen magyarországi álmessiás Mordecháj Móchiach Eisenstadt, aki
1678 és 1683 között tevékenykedett és vándorlásai során sok magyar-,
45