a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

Felségfolyamodványukkal sikerült a szeminárium felállításának tervét
meghiusítani. Kialakult egy ultraortodox irányzat is, amelynek vezetője
Chátám Szófér hajdani tanítványa, Hillél Lichtenstein margittai majd
szikszói rabbi volt. Reb Hillél, aki a konzervatív álláspontot a chászíd
hagyományokkal ötvözte, s mindenfajta újítás elvi ellenzőjeként beutazta
az országot, mindenütt propagálva röpiratokban is kifejtett álláspontját.
Kezdeményezésére 1865 novemberében a Zemplén megyei
Nagymihályon (ma Mihalovce, Szlovákia) 16 szélsőségesen ortodox
rabbi és 8 rabbihelyettes gyűlt össze, magát az ország zsidósága vallási
törvényhozó testületének nyilvánította és hozott zsinati határozatokat,
amelyeket az utóbb csatlakozókkal – az ókori szánhedrint utánozva -
összesen 71 rabbi és rabbihelyettes írt alá. – GROSZMANN Zsigmond:
A magyar zsidók a XIX. század közepén…, 78-80. A határozatokat
(pszák bét din - lásd uo., 81) 1866-ban Budán kinyomtatták és
megküldték a hitközségeknek, hogy cselekedjenek saját belátásuk
szerint. Mint GROSZMANnál olvasható (81-82) a pestiek
jegyzőkönyvébe bejegyezték: „Közöltetik egy Mihályon állítólag több
összegyűlt rabbi által szerkesztett héber okmány, melyben minden, az
újabb időkben a zsinagógában elővett rendet és nemesbítést elátkolják.”
A vallási újítások elutasításán túl egyben az emancipáció meggátlási
kísérletének is tekintett okmányt az elöljáróság bosszankodva elvetette.
143/ Jakov KATZ: A magyar zsidóság egyedisége…, 31-32.
144/ Natonekről és eszmetársairól (további irodalommal) lásd Walter
Pietsch: Chatam Szófértől Theodor Herzlig. Az ortodoxia és a korai
cionizmus viszonya a Magyar Királyságban in: PIETSCH:1999, 91-98
145/ A Herzlről és a politikai cionizmusról szóló, könyvtárakra menő
irodalomból csak szemléltetésül lásd Livia E. BITTON: Zionism in
Hungary – The first Twenty-Five Years in: Herzl Year Book, Vol. VII. ed.
by Raphael PATAI, (New York: Herzl Press, 1964/65), 285-320;
226