a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

kötelességéhez híven ellenállt az izgatók kívánságának, és a megyei
hatóságnál is jelentést tett. – BERNSTEIN.1998, 46.
102/ A tömeg itt a gazdag (keresztény) polgárok javait sem kímélte.
Nagyszombat, Modor, Bazin és Szentgyörgy városokban meg a
tisztviselők váltak a zsidók mellett a támadás célpontjává. A vagyonitársadalmi
küzdelmek torz formájaként jelentkező zsidóellenesség, (ami
persze ennél jóval mélyebb és szélesebb gyökerekből fakadt) - ha mód
volt rá – gyakran látványosan együtt járt a vagyon és felsőség elleni
támadásokkal.
103/ A város és a környéke 6-7 falujának szlovák lakossága, amellyel
bújogatók elhitették, hogy a császár nagypecsétes levélben meghagyta a
zsidók kiűzését, nem kímélte a zsidók életét és vagyonát. Az első nap -
mivel a városi nemzetőrség nem mutatkozott, s katonaság sem volt jelen
– a támadó tömeggel szemben egy 60 zsidó nemzetőrből álló csapat
próbálta felvenni a harcot, de miután több tagja megsebesült, vissza
kellett vonulnia. A színteret uraló fanatikus tömeg 20 órai vandalizmusa
az egész község (600 zsidó család) pusztulásához vezetett; A
zavargások mérlege: több halott és számos súlyos sebesült, az anyagi
kárt mintegy 2,000,000 forintra becsülték. A rendet, másnap délelőtt, a
Trencsénből érkezett nemzetőrök állították helyre: szétverték a rablókat
és 92-őt el is fogtak közülük. Post festum Tarnóczy Vágújhelyen is
megjelent, de eljárása olyan lanyha és késedelmes volt, hogy a helyi
zsidók panaszra mentek ellene Pestre a minisztériumhoz.
104/ BERNSTEIN:1998, 46.; WILDNER: Tavasz ébredése…, 612, 615. A
zsidóellenesség terjedése miatt megrémült hitközségek küldöttséget
menesztettek a miniszterekhez, de segítséget kérő szavukra megnyugtató
válasz helyett azt a szemrehányást kellett hallaniuk, hogy „a kormánynak
fennállása első hónapjaiban mindig a zsidókkal van dolga!” - Budapesti
hitközség levéltára, Zsp V.: Protocoll der Vertretung sämmtlicher
207