a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
139/ KOVÁCSA:2003, 7.<br />
140/ Lásd 121-es jegyzet. Az „asszimilációs” szerződés csak nagyon<br />
korlátozott mértékben esett egybe csupán töredékesen megvalósult<br />
„társadalmi” szerződéssel, amelynek eredményeképp ténylegesen és<br />
visszavonhatatlanul megvalósult volna a zsidók asszimilativ integrációja<br />
a többségi társadalomba. A kortársak - és nem csupán <strong>az</strong> asszimilálódni<br />
vágyó zsidók - hajlandóak voltak túlbecsülni <strong>az</strong> asszimiláció<br />
eredményeit, összecserélve <strong>az</strong> egy-két generációs akkulturációt <strong>az</strong><br />
előbbivel. Az Erdei Ferenc nevével fémjelzett és megfogalm<strong>az</strong>ása (1943)<br />
óta heves viták központjában álló 1867 utáni kettős középosztály<br />
(„történelmi” és „polgári”) – kettős struktúra koncepció és a körülötte<br />
kialakuló vita (vö. GYÁNI Gábor: Polgárság és középosztály a<br />
diskurzusok tükrében in: GYÁNI:2002, 78-97) <strong>az</strong>onban jól mutatja <strong>az</strong><br />
asszimilációs folyamat társadalmi buktatóit.<br />
141/ A haladó és konzervatív tábor ellentéte a forradalom leverése utáni<br />
időszak rövidéletű békessége után <strong>az</strong> 1850-es években új lendületet<br />
vett. A viták a zsinagógák belső felépítése, <strong>az</strong> istentiszteletek rendje, <strong>az</strong><br />
iskoláztatás és a rabbiképesítés kérdése körül éleződtek ki. A<br />
kormányzat a különböző irányzatok bizalmi embereinek véleményének<br />
kikérése után 1851. őszén Budára összehívott egy bizottságot a zsidók<br />
tanügyének és szervezetének megtárgyalására. A szeptember 23-24 és<br />
november 17-23 között lezajlott üléseken a túlnyomórészt haladó<br />
(Schwab Lőw pesti, Freyer S. Jakab győri, Lőw Lipót szegedi, Zipser<br />
Mayer székesfehérvári) rabbikból és neves személyiségekből álló<br />
bizottság, Lőw Lipótot bízta meg a hitközségek szervezeti<br />
szabályzatának kidolgozásával. Lőw egy 285. szakaszból álló tervezetet<br />
készített, amely kiterjedt a hitközségek életének minden ágára, a zsidók<br />
polgári helyzetére, <strong>az</strong> anyakönyvezésre, <strong>az</strong> iskoláztatásra. A kormányzat<br />
a szabálytervezetet császári pátensként szerette volna életbe léptetni,<br />
224
Change language