a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>az</strong> ügyek kivizsgálására, és a döntés megfogalm<strong>az</strong>ására alkalmas tudós<br />
vetődött <strong>az</strong> adott településre. A 12. század végén a feltehetőleg prágai<br />
születésű, később Speyerben és Regensburgban működő Eliézer ben<br />
Jichák feljegyzi, 12 hogy a magyarországi zsidó közösségek túlnyomó<br />
többségében nincsenek zsidó hittudósok, <strong>az</strong> ottaniak <strong>az</strong> útjukba kerülő<br />
értelmesebb embereket fogadják fel, hogy rabbijuk, előimádkozójuk,<br />
gyermekeik tanítója legyen. A magyarországi zsidó közösségek még a<br />
13. század első felében is szűkölködtek olyan rabbinikus<br />
szaktekintélyekben - amint <strong>az</strong>t <strong>az</strong> ezidőtájt Esztergomban és Budán is<br />
megfordult bécsi rabbi, a könyvéről Ór záruának (Terjedő fény) nevezett<br />
Jichák ben Móse tanúsítja 13 - akikhez háláchikus kérdésekkel lehetett<br />
volna fordulni. 14 A magyarországi zsidóság történetének megrajzolása<br />
(egészen a 16-17. századig) a folyamatos külső és belső (elbeszélő)<br />
források hiányában értelemszerűen csak nagyon vázlatosan, elsősorban<br />
külső, politikai vonatkozásaiban lehetséges. Alkalmilag fennmaradt<br />
oklevelek és hivatali iratok, 15 rabbinikus döntvények, 16 olykor egy-két<br />
életrajzi bejegyzés, zsidókat (többnyire ellenségesen) említő elszórt<br />
h<strong>az</strong>ai és külföldi tudósítások és szöveghelyek stb. szolgálnak<br />
nyersanyagul, de ezek alapján <strong>az</strong> ország zsidósága társadalmi,<br />
g<strong>az</strong>dasági és kulturális életének csak egyes szegmensei világíthatók<br />
meg, mások ismeretlenek, érthetetlenek maradnak. A magyar<br />
archiregnum zsidósága ebben <strong>az</strong> időben (és gyakorlatilag elenyésző<br />
számú kivételtől eltekintve egészen 1526-ig) nyugati, askenáz („német”)<br />
eredetű, zömük a német, osztrák, cseh és morva területekről szárm<strong>az</strong>ott.<br />
A kapcsolatok kölcsönösek voltak, (a virágzó középkorban és a középkor<br />
őszén) nem lévén lényeges életmódbeli vagy kulturális eltérés a minden<br />
országban idegen „nemzet”-nek tekintett európai (askenáz) zsidóság<br />
egyes ágai között - eltekintve a migráció irányát megszabó közép-keleteurópai<br />
fáziskéséstől - <strong>az</strong> „ubi bene, ibi patria” elv alapján a külföldi<br />
4
Change language