a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

4,000 fő körül volt, 40 kevesebb mint az össznépesség egy ezreléke, de
városlakók lévén a központokban arányszámukat erősen meghaladóan
koncentrálódva. Kisebb számban franciaországi és szefárd („spanyol”)
zsidók is megtelepedtek Magyarországon így Zálmán Szeneor /
S(e)néur (feltehetőleg a latin-spanyol Senior után), ismertebb nevén
Szerencsés (Fortunatus) Imre, a Mohács előtti Magyarország
leghírhedtebb és legbefolyásosabb zsidó származású személyisége is. 41
A 15 század derekától - jelezvén hogy Magyarország e téren is
„fölzárkózott” a Nyugathoz – a vallásilag és gazdaságilag motivált
ellenszenv nyomán megszaporodnak a korábban csak ritkán előforduló
zsidóellenes megmozdulások. A Mátyás király halálát követő zavaros
időszakban a városi polgárság több helyen is (Pozsony, Buda stb.)
erőszakosan lépett fel a falaik között élő zsidók ellen, zsidóellenes
támadásokra, zsidóhajszákra (Auflauf) került sor. Sopronban és
Nagyszombaton például az adósok börtönébe vetették zsidó hitelezőiket,
Tata városából pedig elűzték őket (1490). Nagyszombaton (1494) -
Magyarországon először - számos áldozatot követelő vérvádperre is sor
került. 42 A városi polgárság már nem elégedett meg az
árukereskedelem terén számára komoly konkurenciát jelentő zsidóság
kereskedelmi tevékenységét korlátozó elég gyér szabályokkal 43 és saját
kiváltságainak érvényesítésével, hanem igyekezett a zsidókat a városok
falai közöl végleg eltávolítani. Bizonyossággal nem tudhatjuk, hogy
milyen fordulatot vett volna a Magyarországon élő zsidók története
(helyzetük ausztriai, cseh- és lengyelországi alakulása mutatja a
térségben a fejlődés három lehetséges útját), de a középkori magyar
állam összeomlása gyökeresen új helyzetet teremtett.
A mohácsi vészt követő néhány évtized alatt az ország három
részre szakadt, s ennek megfelelően e területeken különbözőképp
alakult a zsidóság sorsa is. A királyi Magyarországon folytatódott a
10