a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

Erdély -c 1,477
Horvátország-Szlavónia - 111d
Összesen 12.157e 82.986f
a Nógrád megye adata nem ismert
b Szabolcs megye adata hiányzik; Szatmár megyéből csak a
megyeszékhelyre van adat.
c. A tartomány adatai hiányoznak 41
d A zsidók megtelepülését egy 1729-ből való országgyűlési törvény
tiltotta.
e Magyarország össznépességének 0.7 %-a
f Magyarország össznépességének 1.3 %-a
II. József összeírása szerint a század nyolcvanas éveinek derekán
a zsidók száma meghaladta a nyolcvanezret,42 tehát a magyarországi
zsidó népesség a század során a legóvatosabb becslés szerint is
legalább a nyolcszorosára nőtt.43 E szaporulat zömét a 19. század első
évtizedeiig a (nyugati irányból történő) bevándorlás adta. A külföldi úr
„védelme” alatt nem álló 35% „bennszülöttel” szemben (és ezek is
nyilván többségükben csupán másodgenerációsak!) az 1735/38-ban
összeírt családfők 38%-a Morvaországból származott. Jellemző módon
1735/38-ban a Duna jobb parti területeken a családfők 83 %-a volt
magyarországi születésű, míg a Duna bal partján elterülő megyékben ez
a szám - jelezvén a bevándorlás akkori irányát - csak 24.8 % volt.44 A
kelet felőli bevándorlás csak Lengyelország ismétlődő felosztásai (1772-
1793, 1807/09, 1815) után erősödött fel. Az észak-keleti Zemplén, Ung,
Bereg, Máramaros megyékben tekintélyes galíciai bevándorlásra került
sor, amelynek zöme először a határtérségben telepedett le. Ezen
62