a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

49/ Az 1578-as pozsonyi országgyűlésen például kétszeres adóval és
egyéb terhekkel sújtják őket azzal a kimondott céllal, hogy mihamarabb
kivándoroljanak. A 16. században az országgyűléseken többször
elhangzik a panasz, hogy a zsidók a földesúri vámok-révek, valamint
harmincadok bérlői. A rendek eltiltják őket ettől, mivel az 1647:91. tc.
szerint „…az ország jogainak nem részesei, hitetlenek és
lelkiismeretlenek.” Nem lehetett sok foganatja, mivel 1638-1723 között
majdnem minden diétán megismétlik a tilalmat: zsidó nem lehet vámos.
Mivel a földesurak továbbra is ragaszkodtak a nyilván számukra jelentős
hasznot hozó zsidó vámosaikhoz végül a rendek kimondták: nem kell
fizetni ott, ahol a vámszedő zsidó. A hódoltságkori királyi Magyarország
zsidóira továbbmenően lásd VENETIANER:1922, 51-58; GRÜNWALD: A
zsidók története…, 27-32. és VÖRÖS Károly, A magyarországi zsidóság
helyzete a mohácsi vésztől 1918-ig in: GAZDA:1989, 28. A későbbiek
szempontjából fontos, hogy 1596-ban I. Rudolf új adónemet, a
katonaadót rendelt el az anabaptisták, oláhok, ruténok és zsidók
számára, „mint akik nem katonáskodnak” - VENETIANER:1922, 55.
50/ Angelica SCHASER: Die Juden Siebenbürgens vom 16. bis 18.
Jahrhundert in: Südostforschungen Band IL, (München: R. Oldenbourg
Verlag, 1990), 59–60. és CARMILLY-WEINBERGER:1995, 33-34.
51/ SCHASER: i.m., 60. A török hódoltság korában, de még utána is
több mint száz évig az erdélyi zsidóság száma jelentéktelen maradt,
csak a 19. század második harmadától indult egyre jelentősebb
növekedésnek. Történelmi kuriózumként a 16. századi Erdélyben
fellépett egy szélsőséges protestáns, etnikailag magyar, de magukat
„lelki zsidók”-nak tekintő szekta, a szombatosok, akiknek magyar nyelvű
imakönyve a szefárd rítusú hétköznapi és ünnepi imakönyvek fordításán
alapult. A szombatos irányzat közel hetven évig, 1635-ig széleskörű
elterjedtségnek örvendett. Az erdélyi fejedelmek ettől az időről fogva
42