a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

társadalom és a polgári nemzet megteremtésének szemszögéből
szemlélték.” – PREPUK:1997, 63-64.
22/ Az etnikai és vallási kisebbségeknek, így a zsidókénak is, a
magyarországi kapitalizmus kezdeteinél - az autochton középosztály
hiányában - játszott szerepe, súlya egyike a modern kori magyar
történelem alapkérdéseinek. A korábbi nézetekkel ellentétben a mai
kutatók többsége arra a nézetre hajlik, hogy az 1860-as évek előtti zsidó
szerepvállalás mértéke, modern jellege korlátozott volt, annak ellenére,
hogy a zsidók 1840 (1848, 1860, 1867) előtti jogi helyzete, felemelkedési
lehetőségei alapvetően eltértek a hasonló polgári, polgáriasuló
elemekétől. A kérdés általános vetületéről lásd Michael K., SILBER: A
Jewish Minority in a Backward Economy: An Introduction in:
SILBER:1992, illetve BÁCSKAI:1989, passim; a pesti nagykereskedők
vonatkozásában BÁCSKAI: Jewish Wholesale Merchants in Pest in the
First Half of the Nineteenth Century in: SILBER:1992, 40–49. A kérdés
tágabb kontextusú társadalomtörténeti megközelítéséről: GYÁNI Gábor:
A polgárosodás történeti problémája in: GYÁNI:2002, 98-115.
23/ FEJTŐ:2000, 47-59, különösen 55-59. A korabeli magyar nemzeti
mozgalom befogadó jellege, győzelmi perspektívája és a gazdasági
fejlődés kínálta felemelkedési lehetőségek voltak a legfontosabb
hatóerők, amelyek a harmincas-negyvenes évek fiatal zsidó
nemzedékének legmozgékonyabb részét a soketnikumú Magyar
Királyságban magyar liberálisok táborába vitték, ily módon előre kijelölve
a magyarországi zsidóság többségének jövőbeli útját. Döntésüket
megkönnyítette a magyarországi nemzetiségek, elsősorban a városi
német lakosság, ellenséges magatartása és az a tény, hogy az 1848
előtti kritikus évtizedekben a Habsburg birodalom vezetői a fejedelmi jog,
a hagyományos legitimitás alapjára helyezkedtek, gyanakodva figyelték
az új keletű nacionalizmus általuk bomlasztónak tartott erőit, de legalább
168