a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A megyék ellenállásával sikeresen megküzdve a Helytartótanács<br />
és a Magyar Királyi Kamara 2-2 hivatalnokából 1749-ben életrehívott<br />
vegyes bizottság (comissio mixta in puncto taxae tolerantialis ordinata) 58<br />
segítségével Mária Teréziának néhány évi szívós előkészítő munka után<br />
sikerült elfogadtatni a türelmi adó kivetését. Az osztrák örökösödési<br />
háború első éveiben kivetett rendkívüli jellegű hadisegélyt a királynő<br />
utóbb már a zsidók köteles adójának tekintette, 59 amelyet 1743-tól<br />
családonként (6 forint), 1746-tól pedig nemre és korra való tekintet nélkül<br />
fejadóként, tehát nők, gyerekek, szolgálók után is, egyénenként (2<br />
forint) szedtek be. A türelmi adó ezek helyébe lépett. Nevével nyíltan<br />
kifejezésre juttatta, hogy ezt <strong>az</strong> adót a zsidóknak puszta jelenlétük<br />
megtűréséért kellett fizetniük. Ennek összegét - melynek fizetéséért a<br />
h<strong>az</strong>ai zsidóság egyetemlegesen volt felelős - 1749-ben évi húszezer<br />
forintban állapították meg. Azt, hogy milyen felosztás, repartitio alapján<br />
szedik be a pénzt, a zsidóságnak <strong>az</strong> 1749. szeptember elsejére<br />
Pozsonyba a türelmi adó elfogadására összehívott képviselői maguk<br />
dönthették el.<br />
A taksa felosztása sok viszályt és egyenetlenséget okozott a<br />
vármegyék és <strong>az</strong>ok községei között, sőt, még a községeken belül <strong>az</strong><br />
egyes tagok között. Végül is, mivel Cseh- és Morvaországtól eltérően a<br />
zsidóságnak Magyarországon nem volt csúcsszerve, a zsidóság<br />
lélekszámának megfelelően <strong>az</strong> egyes megyékre külön-külön vetették ki a<br />
türelmi adót úgy, hogy a helyi zsidó közösségeket kötelezték <strong>az</strong> adó<br />
összegyűjtésére. Általában - ez térben és időben változott - a zsidók ezt<br />
<strong>az</strong> adót kombináltan fizették. Az adó egyharmada ugyanis fejadó volt,<br />
míg a többit vagyoni helyzetüknek megfelelően vetették ki rájuk a<br />
gyülekezet vezetői. A türelmi adó a magyarországi zsidóság országos és<br />
megyénkénti szervezkedését tette szükségessé. Az egyes megyék<br />
zsidóságának élére megyei zsidó bíró került (Comitats-Judenrichter, ros<br />
71
Change language