a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
amelyeket addig is űztek zsidók. Mindezen javaslatokat összekapcsolták<br />
a bevándorlás korlátozásával; engedélyt csak <strong>az</strong>oknak adva, akik<br />
vagyonnal rendelkeznek, iparűzésük és tudásuk révén <strong>az</strong> ország<br />
hasznára lehetnek.<br />
61/ Az alsó- és felsőtábla, illetve a kormány álláspontjára lásd<br />
KATZBURG:1999, 45-46, <strong>az</strong> események menetére: GONDA:1992, 67-68.<br />
Az 1840. évi törvény legfontosabb rendelkezéseivel biztosította a<br />
zsidóknak a szabad letelepedés jogát <strong>az</strong> egész ország területén kivéve a<br />
bányavárosokat és határőrvidéket, valamint, hogy szabadon<br />
foglalkozhassanak - céhes kereteken kívül - iparral és kereskedelemmel.<br />
62/ CSIKY Kálmán et al.: Corpus Juris Hungarici, Magyar Törvénytár<br />
1836-1868, (Budapest: Franklin Társulat, 1896), 175-176. Az<br />
országgyűlés reform szárnyának emancipációt támogató magatartása<br />
karöltve a társadalmi átalakulás nyomán kibontakozó g<strong>az</strong>dasági<br />
lehetőségekkel (és nem utolsósorban a bécsi kormányzat által is<br />
támogatott német eredetű városi polgárság ellenséges viselkedése) <strong>az</strong><br />
ekkor még javarészt német (jiddis) ajkú zsidókat hosszú távon a „magyar<br />
ügy”-höz közelítette. Löw Lipót úgy vélte, hogy a magyarországi zsidók<br />
jelentős részének 1848/49-ben a magyar szabadság ügyéhez való<br />
csatlakozása <strong>az</strong> 1840-i országgyűlés emlékében leli eredetét. – Vö.<br />
BERNSTEIN:1998, 16.<br />
63/ A már korábban is a zsidók emancipációja ellen fellépő, a városi<br />
polgárjogoknak a zsidók számára való megadásától elzárkózó városi<br />
követek mellett most <strong>az</strong> előző országgyűlés teljes emancipációt követelő<br />
alsótáblájának hangulata is megváltozott, a színteret most <strong>az</strong>on megyék<br />
szószolói uralták, akik – félve a törvényadta lehetőségekkel élő zsidók<br />
növekvő szerepvállalásától - a zsidók vallásreformjához és nyelvikulturális<br />
asszimilációjához kötötték a jogok kiterjesztését. –<br />
VENETIANER:1922, 147. Az aggályok között nem utolsó sorban <strong>az</strong> is<br />
186
Change language