a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

15/ Büchler Sándor alapvető kutatásaiból részletesen ismerjük például a
budai zsidók történetét a város visszafoglalása utáni évtizedekben.
Jóllehet a szabad királyi város polgársága itt is kezdettől fogva mindent
elkövetett, hogy megakadályozza a zsidók letelepedését, és később
Mária Terézia alatt (1746) győzelmet is aratott, a központi
kormányszékek engedélyével 1687-től mégis letelepedhetett néhány
család. Az engedélyt azzal indokolták, hogy a kereskedéssel foglalkozó
zsidók segítenek a város benépesítésében és fejlesztésében. A budai
viszonyokra a város visszafoglalását követő hatvan évben lásd
BÜCHLER: 1901, 175-262.
16/ A maga idejében Európa negyedik legnagyobb, 3-4,000 fős askenáz
zsidó közösségének sorsáról lásd részletesen KAUFMANN:1889,
passim.
17/ LÁSZLÓ:1966, 69-70. o.
18/ GRÜNWALD Fülöp: A zsidók története…, passim; LÁSZLÓ:1966,
92. Az utóbb a gr. Schönborn nemzettség kezére került munkácsi
uradalomban zsidók vám- és malombérletet is vállaltak, néhányan
földműveléssel is foglalkoztak. – Vö. Sas Andor: Egy magyar nagybirtok
történetéhez. A Schönborn uradalom a 18. században, (Budapest: ?,
1931).
19/ KOVÁCSÁ:1988, 218.
20/ Walter PIETSCH: A magyar vidéki zsidóság fejlődésirányzatai a 19.
század első felében in: MUJ 2003/3, 76
21/ A részleteket illetően vö. HODIK:1975, 42-54. A védelmet nyújtó
birtokost Schutzherrnek, a védelem alatt álló zsidót Schutzjudnak,
magyarul zsidójobbágynak nevezték. Védőúrként nemcsak mágnások és
köznemesek, hanem más természetes és jogi személyek, sőt
intézmények is szerepeltek, így főpapok, a Magyar Királyi Kamara,
katonai hatóságok, a szabad királyi városok egy része (például Bártfa,
82