a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

de a számbeli túlsúlyban lévő konzervatívok (saját állításuk szerint a
magyarországi zsidóság 7/8. része) ellenállása miatt elállt tervétől. A két
tábor ellentéte számos hitközségen - Székesfehérvár, Pápa, Nagyvárad,
Miskolc, Losonc stb. – nyílt összeütközéshez vezetett. Néhány éven
belül a helyzet annyira elfajult, hogy a konzervatív tábor az 1860-as
években a haladópártiaktól való elhatárolódás igényével lépett fel. A
rabbiképző körüli kontroverziák ismét kiéleződtek. (Lőw Lipót még 1844
júniusában a Pesti Hírlap hasábjain újította fel a szeminárium
felállításának eredetileg a század első évtizedében keletkezett tervét. A
javaslat a főrendiház ellenállásán megbukott. Az iskolaalap
fölhasználását szabályozó rendelet 1856-ban az első helyre sorolta a
megvalósítandó feladatok között a szeminárium felállítását.. Az
ellenszegülő konzervatívok ehelyett 1859 januárjában a pozsonyi jesíva
nyilvánossági joggal való felruházását - ez egyben a katonai szolgálat
alól való mentességet is jelentett a növendékek számára -
indítványozták, amit a kormányzat még abban az évben meg is adott.)
1862-ben dr. Hirschler Ignác, a pesti község elnöke az Udvari
Kancelláriához intézett beadványában egy zsidó képviselőkből álló
gyűlés összehívását javasolta egy modern szellemű rabbiképző
felállítása ügyében. A kormányzat által 1864 tavaszára Budára
összehívott, főleg haladópártiakból álló bizottság részletes terveket
dolgozott ki, de az ortodoxok ellenállása miatt az Udvari Kancellária
utasítására a budai Helytartóság fennállása alatt a szeminárium kérdését
a továbbiakban mellőzte. – Vö. GROSZMANN Zsigmond: A magyar
zsidók a XIX. század közepén…, 65-79.
142/ Az 1860-as évek szemináriumi vitájának kapcsán a konzervatív
tábor ellentámadásba ment át. A hagyományőrző rabbik 1864-ben
Sátoraljaújhelyen (március 1.), majd Nyíregyházán (március 15.) gyűltek
össze, hogy a szeminárium létrehozását megakadályozzák.
225