a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
aki személyre szóló lakhatási engedéllyel nem rendelkezik, sőt ki kell<br />
ebrudalni <strong>az</strong>okat is, akik lakhatási engedéllyel rendelkeznek ugyan,<br />
‘<strong>az</strong>onban biztos kereset módjukat, becsületes és józan maga viseletüket<br />
ig<strong>az</strong>olni nem képesek’, majd 27-től kezdve rendre maga elé citálja <strong>az</strong><br />
összeírás alapján gyanúsaknak látszó zsidókat, hogy kihallgatván őket,<br />
hátramaradás nélkül döntsön is sorsukról.” – SPIRA: i.m., 145.<br />
96/ Részletesen lásd Batthyánynak <strong>az</strong> április 23-án Pest város<br />
törvényhatóságához intézett minisztertanácsi leiratában. A leirat szövege<br />
megtalálható: WILDNER Ödön: „Tavasz ébredése a pesti és budai<br />
városházán” in: Városi Szemle XIV. (1928), 612-615.<br />
97/ Rövid szövege a következő:<br />
„Minden kebelbeli háztulajdonosoknak és szálláskiadóknak kötelességül<br />
tétetik: hogy házaikba lakhatási engedéllyel el nem látott izraelitákat<br />
befogadni annál is inkább tartózkodjanak: mivel ellenkező esetben nem<br />
csak <strong>az</strong>ok kiutasításából reájok háramlandó károkat fogják viselni, hanem<br />
<strong>az</strong>onfelül rendőri fenyíték alá is esnek.<br />
Pesten, april 24-én 1848. A csend és rendre ügyelő választmány.<br />
Rottenbiller Leopold, s.k., elnök. Tőtőssy Lajos s.k., h. jegyző.” –<br />
ZSOLDOS:1998, 115.<br />
98/ Budapesti Híradó, 1848. április 13 – idézi BERNSTEIN:1998, 42.<br />
99/ Az 1848. évi húsvéti és <strong>az</strong> <strong>az</strong>t követő események mindmáig<br />
legrészletesebb ábrázolását lásd uo., 41-46.<br />
100/ A koronázó városban április 23-án délután összeverődött, a zsidók<br />
tulajdonát dúló polgárokat a kis létszámú katonaság hiába kísérelte meg<br />
feloszlatni. Éjjel és másnap délelőtt a korabeli tudósítások szerint<br />
személyi áldozatokkal is járó pusztítás folytatódott. A tömeg a városból a<br />
várhegy gettójába menekült zsidók városi üzleteit és lakásait teljesen<br />
kifosztotta, a zsidó iskolát romba döntötte, a temetőt meggyalázta. A<br />
nemzetőrség - védelem helyett – a polgárokkal együtt a városi tanácstól a<br />
205