08.05.2014 Views

a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

1972], 79-86) budai Mendel család tagjai közül kerültek ki. Az először<br />

1482-ből említett praefectus judaeorum vagy ahogy egy magyar nyelvű<br />

okirat említi „sidoknak elewthek yaroyok” (GRÜNWALD Fülöp: A zsidók<br />

története Magyarországon 1790-ig, , 13) széles jogkörrel bírt, közvetítőként fungált <strong>az</strong> uralkodó és <strong>az</strong><br />

ország zsidósága között, egyben a zsidók érdekeinek legfőbb<br />

képviselője a korona előtt. Fő feladata a királyi zsidókra a kincstár által<br />

egy összegben kivetett adó felosztása <strong>az</strong> egyes gyülekezetek között, és<br />

annak behajtása volt. (Ennek összegét egy 15. század közepi forrás<br />

országosan 4,000 aranyforintra becsüli, egy néhány évvel későbbi adat<br />

szerint a zsidók adója a rézbányák jövedelmével együtt 30 ezer<br />

aranyforintot, a korona összbevételeinek 4-5%-át tette ki [Ismeretes,<br />

hogy 1495-ben a budai zsidók 800, a székesfehérváriak 300 forintnyi<br />

adót fizettek, ami feltehetőleg a két gyülekezet egymáshoz viszonyított<br />

arányát is jelzi.] A zsidóktól a rendes és gyakran kivetett adókon kívül<br />

más jövedelmet is húzott a kincstár. Így például <strong>az</strong> új király<br />

koronázásakor, királyi menyegzők alkalmából – így például Mátyás és<br />

Beatrix házasságakor -, a kiváltságok megerősítésekor - IV. Béla<br />

privilégiumát Zsigmond ötször, I. Mátyás és II. Ulászló egyaránt újította<br />

meg - értékes ajándékokkal kellett hódolniuk.) Az adó behajtásának<br />

érdekében a zsidó gyülekezetek autonómiáját is megsérthette, jogosult<br />

volt karhatalmat is igénybe venni. A kamaraszolgaság ugyanis a szabad<br />

költözködés korlátozásával járt együtt; a közösség tagjai nem<br />

menekülhettek el a községe kivetett adó rájuk eső része alól – ezt a<br />

község többi, helyben maradó tagja is akadályozni igyekezett. Azokat a<br />

zsidókat, akik a királyi adóztatás elől a főurak oltalma alá helyezték<br />

magukat, a prefektus, ha tudta, elfogattatta és visszahozatta - e célból<br />

fizetett rendőröket alkalm<strong>az</strong>ott - a szökevényeket, akár saját börtönébe is<br />

33

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!