a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
küzdelmekről, valamint a forradalmi magyar, majd <strong>az</strong> osztrák<br />
kormányzatnak <strong>az</strong> egylethez való viszonyáról stb. lásd Michael K.<br />
SILBER tanulmányát (A pesti radikális reformegylet [Genossenschaft für<br />
Reform in Judenthum] társadalmi összetétele 1848-1852 között in: MÉJ<br />
’98/1 (1998), 125-142), amely rövid terjedelme ellenére egyike a<br />
századközepi magyarországi haladó irányzaton belüli mérsékelt és<br />
radikális irányzatokat elemző legkiválóbb munkáknak. A szélsőséges<br />
németországi reformközösségek mintájára - a forradalmi rakikalizálódás<br />
árhullámán - nemcsak Pesten jött létre reformtársulat. Hasonló csoportok<br />
alakultak Nagyváradon, Pécsett és még néhány más gyülekezet körében<br />
is. A magyarországi zsidóság körében ez volt <strong>az</strong> egyetlen (rövid)<br />
időszak, amikor a ultraradikális vallásreformok támogatókra találtak a<br />
h<strong>az</strong>ai zsidóság soraiban. A forradalmi lelkesedés bukása után a<br />
megerősödött konzervatív légkörben ezek a csoportok – némi hatósági<br />
asszisztenciával – maguktól feloszlottak – Vö. KATZ: 1999, 51-52.<br />
124/ Ez a folyamat a zsidók magyarosodását is visszavetette. A további<br />
elmagyarosodást <strong>az</strong> is gátolta, hogy <strong>az</strong> ötvenes években <strong>az</strong><br />
abszolutizmus nevelési elképzeléseinek szellemében elsősorban <strong>az</strong><br />
oberlandi területeken – a hagyományos chéderekkel szemben<br />
megszaporodtak a világi oktatást is nyújtó iskolák, a mintegy harmincból<br />
körülbelül 300 lett (SILBER:1985, 114-115). Ig<strong>az</strong> ezek közül alig 30<br />
rendelkezett nyilvánossági joggal, <strong>az</strong><strong>az</strong> állt jogában államilag érvényes<br />
bizonyítványt kiadni, magántanulókat vizsgáztatni stb. (A ország<br />
legnagyobb zsidó tanintézete, a pesti elemi iskola 1852-ben nyerte el a<br />
nyilvánossági jogot.) Az iskolák számának radikális növelésével kívánta a<br />
kormányzat <strong>az</strong> aktualizált jozefiánus elképzelések szellemében<br />
alkalmassá tenni a zsidó közösséget a g<strong>az</strong>dasági és társadalmi<br />
modernizációban való bekapcsolódásba. Ugyanakkor néhány a<br />
korszellem változása iránt fogékony hitközség (Arad, Nagykanizsa,<br />
217
Change language