a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

összeírásokig (1869, illetve 1880) egy, három, esetenként ötévenként
tájékoztatnak a lakosság, s benne a zsidók számarányának alakulásáról.
(A korszak zsidókra vonatkozó legteljesebb adatsorait az 1830-as és
1840-es években a türelmi adó (1749-1846) behajtásának ellenőrzésére
készült, a hazai zsidóság történetét végigkísérő összeírások
tartalmazzák, de ezek teljes körű feldolgozására mindmáig senki sem
vállalkozott.) Nagy és Fényes adatai azonban nem mindig hitelesek. A
legrégibb megbízható statisztikai munka, amely már vallási statisztikát is
tartalmaz, az 1857. októberi népszámlálás adataiból készült, a
belügyminisztérium kiadásában. Az 1869-el meginduló rendszeres
(tízévenként megismételt) hitelesnek tekinthető népszámlálások már a
zsidóságról is áttekinthető képet adnak. Ennek adatai szerint 1869-ben
a zsidók száma Magyarországon 553,641 fő volt.
27/ LÁSZLÓ:1966, 70 ACSÁDY (Ignác: A magyar zsidók 1735-38-ban in:
IMIT Évkönyv:1897, 173-188) becslését követve.
28/ MZSO21937, 433-438; BÜCHLER:1901, 176. Más területek
zsidóságáról ugyanebben az időszakban lásd MZSO2:1937,
MZSO14:1971, MZSO17:1977, passim.
29/ BÜCHLER Sándor: Kurucz idők in: MZSSZ (1894), 87-102.
30/ A 18. század első felének zsidóösszeírásairól összefoglalóan lásd
GRÜNWALD Fülöp – SCHEIBER Sándor: Adalékok a magyar zsidóság
településtörténetéhez a XVIII. század első felében in: MZSO7:1963, 5-
48 és EMBER Győző: A magyarországi országos zsidóösszeírások a
XVIII. század első felében in: MZSO7:1963, 49-77.
31/ VI. Károly császár (III. Károly magyar király) 1726/27-ben elrendelte,
hogy a Vencel korona országaiban minden zsidó családnak csak egy tagja
nősülhet és alapíthat családot. (A családok számát Csehországban
8,751ben, Morvaországban 5,106-ban és Sziléziában 119-ben állapították
meg.) Ezeket a törvényeket némi enyhítő módosításokkal egyértelműen
87