a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

fő volt. Nyitra (2,357), Pozsony (2,117) és Sopron (1,313) megyékben élt
a legtöbb zsidó.36 (Az ország zsidó népességének tényleges
lélekszáma - a fennmaradt uradalmi kimutatások tükrében - a fenti
adatnak akár másfélszerese is lehetett.)
A 18. századi Magyarország utolsó nagy zsidóösszeírása a Dunai
Monarchia és általában a kelet-közép-európai zsidóság
emancipációjában oly nagy szerepet játszó II. József császár híres
népesség-összeírásának37 mellékterméke. Ez az összeírás nem csupán
a magyarországi zsidók számára, de területi elhelyezkedésükre38 is
értékes adatokat tartalmaz. Mint ismeretes a „kalapos király” 1785-ben
rendelte el az első, az egész történeti államterületre kiterjedő országos
összeírást, amelyet 1787-ben megismételtek. Ez a konskripció már
kiterjedt Erdélyre, a Bánságra és a horvát-szlavón területekre. Nem
végeztek összeírást a katonai határőrvidéken, de itt a zsidóknak amúgy
is tilos volt megtelepedniük.
1. táblázat: A magyarországi zsidóság lélekszáma 1735-1738 és 1785-
1787-ben 39
zsidó népesség
Országrész 40 1735/38 1785/87
Duna jobbpartja 4,247 21,724
Duna bal partja 4,918a 23,728
Duna-Tisza köze 677 6,828
Tisza jobbpartja 1,631 18,584
Tisza bal partja 587b 9,104
Tisza-Maros szöge 97 1,430
61