a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

Lászlót nevezi ki teljhatalmú biztosnak. A két kormánybiztos április 24-én
személyesen jelent meg Szombathely város gyűlésén, ahol a zsidóknak
bárminemű bántalmazását az április 17-én kelt miniszteri rendelet alapján
szigorúan eltiltották és az április 5-i népgyűlés határozatait
megsemmisítették. Erélyes közbelépésük hatására a nyugalom
helyreállott. Vö. BERNSTEIN:1998, 37-40; MESZLÉNYI: i.m., 728-730.
Sopronra a részleteket lásd POLLÁK:1896, passim. A Vas megyei
zavargásokra összefoglalóan: FLEISCHER Alexandra: Zsidóellenes
megmozdulások Vas megyében 1848 tavaszán, Szakdolgozat,
(Budapest: Országos Rabbiképző Intézet Tanárképző Főiskolai Szak, é.
n. {1998}).
89/ A temesvári eseményekre lásd SINGER Jakab: A temesvári zsidók
az 1848-49-iki szabadságharcban in: Történelmi és Régészeti figyelő
1913/III-IV, különlenyomat, 5-8. Kisebb rendbontásokra Horvátországban:
Eszéken, Pozsegában és Varasdon is sor került. Vö. MESZLÉNYI: i.m.,
728., 730-731. o. Pápa városa május elején kísérelte meg kiűzni zsidóit.
90/ 1848-ban Pest egész népességének mintegy 15, Budának 3,5%-a
volt zsidó. Óbudán arányuk meghaladta a 31%-ot. A szociális
konfliktusokat lehetőség szerint elkerülendő a kormány különböző
jogcímeken elodázta a zsidók polgárjogainak megadását. 1848. július 12-
én, az első népképviseleti országgyűlésen Kállay Ödön rövid
interpellációjára ugyanoly rövidséggel Szemere azt felelte, hogy „idő rá ez
ülés alatt nem lévén, nem fogunk törvényjavaslatot benyújtani a háznak”.
– Vö. VENETANER:1922, 171. Valóban, az emancipációs
törvényjavaslat beterjesztésére és szimbolikus elfogadására csak egy
évvel később, 1849. július 28-án a szabadságharc utolsó pillanatában
került sor.
91/ Mint már láttuk a városi polgárok – főleg ahol a német származásúak
voltak túlsúlyban – általában nem lelkesedtek a zsidókkal együtt
203