a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

(Budapest: kiadatlan kézirat a Magyar Országos Rabbiszeminárium
könyvtárban, é. n. [1940-es évek eleje]), 62-63.) Az óbudai születésű
Joseph Manes Oesterreicher volt az első, aki bécsi tanulmányok után
végül 1782-ben - királyi engedéllyel - a budai egyetemen megszerezte a
diplomát, majd Füreden fürdőorvosként praktizált. (VENETIANER:1922,
79-80). (A 19. század első felében a zsidók elvben jogi stúdiumokat is
folytathattak, de csak 1856-ban kapott Magyarországon először zsidó
ügyvéd működési engedélyt - HARASZTI:2004, ?.) Az orvostanhallgatók
mellett az asszimiláció első nemzedékében (a kezdeti időkben a német
kultúra vonzáskörébe került) írók, újságírók alkották a szekuláris, ha
nem is szekularizált, zsidó értelmiség legszámosabb rétegét.
Jelentősebb alakjaikról (Moritz Gotlieb Saphir, Karl Beck, Moritz Gans
[Ludasi], Moritz Bloch [Ballagi] és társaik), tevékenységükről lásd
OSZTERN Rózsa: Zsidó újságírók és szépírók a magyarországi
németnyelvű időszaki sajtóban a „Pester Lloyd” megalapításáig, 1854-ig,
(Budapest: Pfeifer, 1930) és KOMLÓS:1997, passim. Az első
magyarországi – németnyelvű – zsidó újságokról lásd Heinrich RÉZ:
Deutsche Zeitungen und Zeitschriften in Ungarn vom Beginn bis 1918,
(Südosteuropäische Arbeiten, Band 9), (München, ?, 1935) és
SCHEIBER:1993 bibliográfiáinak megfelelő tételeit. 1890 előtt a
magyarországi zsidó értelmiség szinte automatikusan két, esetenként
háromnyelvű volt, az egyre nagyobb entuziazmussal elsajátított és
művelt magyar nyelv mellett, a német a nagyvilággal ápolt kapcsolatok
közvetítő eszköze volt.
14/ A 18-19. századi kelet-európai zsidóságra lásd HAUMANN:2002. A
zsidók falusi kocsmák bérlőiként nem csupán szeszesitalokat árusítottak;
a korcsma zsidó bérlője többfunkciós kereskedő volt, aki amellett, hogy
adott és vett, egyidejűleg a legkülönbözőbb hitelügyleteket is
bonyolította. Gyakran teljesített a falusiak számára különféle városi
161