a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

zsidók kiűzését követelte. „A városi tanács a nagy vérontás s egyéb
végveszély elhárítása végett addig is, míg főbb határozat érkezend, azon
határozatot hozta, hogy a zsidók személyeikkel és boltjaikkal a
belvárosból az előbbi lakhelyükre, váraljai, vödrici, újvidéki külvárosba, 24
óra alatt átköltözni tartozzanak”. Ennek megtörténése után célját ért
tömeg eloszlott, a rend helyreállott. A zsidó község panaszát
megvizsgálandó a belügyminiszter április 25-én Tarnóczy Kázmér Nyitra
megyei alispánt az ügy kivizsgálására kormánybiztossá nevezte ki. A
zsidóellenes hangulatra jellemzően Tarnóczy vizsgálatot befejeztével a
tanács végzését, a zsidók kitiltására vonatkozólag, helybenhagyta, azzal
az indoklással, az üzletnyitás nem esik az 1840:29. törvénycikkben foglalt
szabad kereskedés alá, és nem kételkedik abban sem, hogy a városi
tanács nem gyűlöletből, hanem nagyobb baj elkerülése végett távolította
el egy időre a zsidókat. Tarnóczy a tilalom alól csak azokat a zsidókat
vette ki, akik lakással vagy üzlettel már 1840 előtt bírtak a városban. –
BERNSTEIN:1998, 44-46. A pogrom elől egy hajórakománynyi földönfutó
zsidó Pesten próbált menedéket találni. Április 25-én érkezett hajójuk a
pesti kikötőbe, de a Rottenbiller parancsnoksága alatt álló pesti
nemzetőrök rögtön kordont vontak a hajó köré és utasainak könyörtelenül
megtiltották a partraszállást. – SPIRA: i.m., 144.
101/ A határozott fellépés elmaradásának téves voltát jól mutatja, hogy
ahol a városi hatóságok és/vagy a helyi keresztény egyházak képviselői
részben felvilágosítással, részben erélyes fellépéssel szembeszálltak a
tömeghangulattal (mint a nemzetiségi Rajecen, Szenicen, Csacán,
Biccsén és Verbón, vagy a magyarlakta Komáromban, Érsekújvárott és
Cegléden), ott nem került sor atrocitásokra. Cegléden például május 2-án
két falragasz jelent meg; az egyik a zsidókat támadta, a másik a városi
tanácsot, ha a zsidók kiűzését el nem rendeli. A tanács azonban
206