a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

arra kötelezte a zsidóságot, hogy egymillió forint befizetésével zsidó
iskolai és tanügyi alapítványt létesítsen. (Számos zsidó tanintézmény,
köztük a ma is fennálló Országos Rabbiképző Intézet is ebből az
alapítványból létesült.)120 Haynau121 elbocsátása után a bécsi
kormány rendeleti úton átalakította a magyarországi hitközségeket,
felszámolta világi hatalmának utolsó maradványait, s hivatalból nevezett
ki élükre vezetőket (1851). (A zsidó községek így váltak szoros
értelemben kultusz-közösségekké, hitközségekké.) Az 1850-es években
a zsidók újból a legkülönbözőbb jogi és gazdasági korlátozásoknak
voltak kitéve.122 Bach belügyminiszter némi habozás után feloszlatta (a
magyarosodásban is élen járó) 1848-ban alakult pesti reformegyletet,123
1852-ben kitiltotta Magyarországról a héber nyelvű imakönyveket s a
zsidó vallási iratokat. Fölújította a zsidók által oly megalázónak érzett
zsidó eskü intézményét is. (Ez egészen 1868-ig, az új büntetőkönyv
életbelépéséig érvényben maradt, Lőw Lipót kezdeményezésére törölték
el.) Megszorították a zsidó házasságjogokat is a hatósági házassági
engedély bevezetésével. (Néhány év alatt az emancipáció ügye annyira
elakadt, hogy sok vonatkozásban a zsidóság állapota az 1840-et
megelőző, megalázott és megszorított helyzethez vált hasonlóvá.124) Az
évtized végén az abszolutista rendszernek az itáliai háborúban
elszenvedett veresége következtében általános politikai enyhülésre
került sor, a zsidók jogi-társadalmi125 helyzete is újból javulni kezdett.
Az 1859/60-as években a korlátozások túlnyomó többségét eltörölték; a
zsidóknak engedélyezték az összes foglalkozás gyakorlását és a
megtelepedést az ország valamennyi helységében. 1859-ben először
megengedték a zsidóknak keresztény inasok és cselédek alkalmazását,
alig néhány nappal később pedig a zsidó házasság megkötő
intézkedései is megszűntek. 1859. december huszadikán kibocsátották
140