a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

annyira a német kultúrának és az összbirodalmi lojalitásnak az
összekapcsolásával próbálkozó felvilágosodás-kori állampatriotizmus
megújuló törekvéseit is. A reformerekkel ellentétben a korabeli zsidóság
tömegei - ha a kérdés egyáltalán artikuláltan felmerült - megmaradtak az
évezredes hagyományok (diná málkutá diná – az állam törvénye a
törvény) által előírt államhatalom iránti lojalitás keretein belül, élve a
gazdasági lehetőségekkel s bezárkózva saját vallási-kulturális tradíciók
világába.
24/ GYURGYÁK:2000, 263. A társadalmi átalakulás motorja, az
alsótáblán reprezentált magyar köznemesség javarésze az első, a
főrendek (felsőtábla) a második, a városi polgárok többnyire a harmadik
álláspontot képviselték.
25/ Nézeteit a diéta felsőtáblájának 1840. március 31-i ülésén fejtette ki.
Röviddel ezután írta klasszikussá vált értekezését. Vö.
KATZBURG:1999, 40-42 FEJTŐ:2000, 51-52. Lásd továbbá Stephen
B.VARDY: The Origins of Jewish Emancipation in Hungary. The Role of
Baron Joseph Eötvös in: Ungarn Jahrbuch 7 (Mainz: ?, 1976), 137–
166. Eötvös, eredetileg a Budapesti Szemle 1841. évfolyamában (no. 2
[február], 110-156) közétett, nagy tanulmányának gondolatmenetére
erősen hatott az e vonatkozásban mintaképének tekintett Thomas
MACULAY híres értekezése (Civil disabilities of the Jews in England,
1831) az angliai zsidók választhatósága érdekében. Eötvös érvelésének
elemzése során Venetianer az emancipáció ellenzőinek motívumai közül
nyomatékosan kiemeli a zsidó vetélytárs gazdasági tevékenységétől való
félelmet. – VENETIANER:1922, 135-136.
26/ Az emancipációnak erre az aspektusára Eötvös az 1840-es évek
vitáiban még nem utalt, de hallgatólagosan benne rejlik a szövegben. Az
1860-as években írt naplójegyzeteiben (Br. EÖTVÖS József:
Naplójegyzetek – Gondolatok, 1864-1868, közzéteszi /…/ LUKINICH
169