a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

az osztrák birodalmi ipartörvényt, amely - a felekezet említése nélkül -
mindenféle ipargyakorlást szabadnak nyilvánított. 1860. januárjában a
foglalkozási ágakban (gyógyszerészség, italmérés, szeszégetés stb.)
még fönnálló tilalmakat császári rendelettel hatályon kívülre helyezték,
és 1860. február 8-án újból kimondták a zsidók birtokképességét is.126
Ezzel szinte egyidejűleg 1860/611-ben olyan közeledő lépés történt a
magyar társadalom vezető erői és Bécs között, amely még ha ekkor
közvetlenül nem is vezetett kiegyezésre, a magyarországi zsidóság
következő hatvan évének sorsát már előre körvonalazta. A császár
hajlandónak mutatkozott a hatalom megosztására a magyar uralkodó
osztályokkal.127 Néhány hónap alatt a korábbi kötöttségek alól
felszabadító rendelkezések sorozata, ha az emancipációt formálisan
nem is mondta ki, valójában minden gazdasági-politikai korlátozást
eltakarított a magyarországi zsidóság útjából.128 Az Októberi Diploma
(1860) kibocsátása utáni választásokon - jóllehet ki voltak zárva a
választójogból – sok helyen zsidókat küldtek ki a megyei és városi
bizottságokba, hogy ily módon érvényesíthessék befolyásukat. A
magyarosodási mozgalom is új erőre kapott. 1861. március 18-án
megalakult a reformkori Magyarító Egylet utódaként az Izraelita Magyar
Egylet, amely nem sokkal létrejötte után már több mint 600 főt számlált.
(A Magyarító Egylet által 1848-ban kiadott évkönyv mintájára 1861-ben
naptárt és évkönyvet jelentettek meg.) Az Egylet nagymértékben
hozzájárult a magyarosításban később élenjáró Országos Izraelita
Tanító Egyesület létrehozásához (1866) is. Az újból összehívott
országgyűlés liberális többségének mindkét pártárnyalata – ha továbbra
is fenntartásokkal – elkötelezte magát az emancipáció mellett, még a
konzervatívok is beletörődtek az elkerülhetetlenbe.
141