a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

például az összeírás kapcsán 1848. augusztus 1-én a zsidókkal szemben
ellenséges álláspontra helyezkedett. – lásd BERNSTEIN:1998, 50.
112/ Fejér vármegye állandó bizottmánya például a rendelet
megérkezése után 1848. évi május hó 24-én a megye 3 járásának
főszolgabírái mellé kiküldötteket nevezett ki. Bár a bizottmány az
összeírás végrehajtására rövid terminust tűzött ki, a kerületi szolgabírák
s főszolgabírák annyira túl voltak terhelve - ekkor történt többek között a
nemzetőrök összeírása, és a közrend és közbiztonság fenntartására is
fokozottabban kellett vigyázni, - hogy csak július hó 3-ára készülhettek el
az összeírással. A lajstromok bemutatására július 4-én került sor. „Csak
néhány község összeírásánál történt meg, hogy az összeírók inkább
félreértésből a rendelet intenciói ellen jártak el. Így pl. Csákvár
községben csak a férfiakat, Velence községben pedig csak a családfőket
írják össze. A lovasberényi összeíró viszont a külföldiekre vonatkozó
rovatot egyszerűen elhagyta, ‘mert Lovasberényben nemcsak hogy
külföldi zsidók nincsenek, de belföldieknek sem volt itt szabad 30 év óta
megtelepedni.’” – PFEIFFER Károly: Fejér vármegye 1848. évi
zsidóösszeírása, (Székesfehérvár: 1940), 3. Veszprém városában az
izraeliták összeírása már 1848 június 12-én befejeződött. - Vö. SZENDI
Attila: Zsidók Veszprém városában különös tekintettel az 1848. évi
zsidóösszeírásra (szakdolgozat), (Miskolc: Miskolci Egyetem, 1996), 5.
Az ország egy távolabbi pontjára, Szatmár megyébe a
belügyminisztériumi rendelet május 22-én érkezett meg. A megye első
alispánja, Eötvös Mihály – meg sem várva az állandó bizottmány
következő ülését - azonnal intézkedett. Elrendelte a járások
főszolgabíráinak, hogy írják, illetve alszolgabíráik által írassák össze a
kerületeikben lévő zsidókat. Az összeírást két példányban május 22 és
július 3 között végezték el a járások szolgabírái, esküdtjeik segítségével,
kivéve a krasznaközi járás első kerületét, ahol az összeírás csak
210