a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

161/ Mivel ez abban az évben történetesen a sosán purim napjára esett,
az eseményt a magyarországi hagyományőrző körökben mindmáig az
ortodoxia „purimi csodája”-ként említik.
162/ Eötvös utóda, dr. Pauler Tivadar, az új „… vallás- és
közoktatásügyi miniszter 1871. novemberi utasítása szerint a
hagyományhű zsidóságnak joga van arra, hogy különálló, a neológ
hitközségek szervezetétől teljesen független hitközségekbe tömörüljön.
Az ortodoxok a neológokéhoz hasonló országos képviseletet hoztak
létre, ez képviselte az ortodox felekezetet a kormány és a hatóságok
előtt, és foglalkozott az egész közösséget érintő ügyekkel. Az országos
vezetőség intézményeiben fontos szerep jutott a rabbiságnak, ellenben a
neológ vezetőséget teljes egészében elöljárók alkották.” –
KATZBURG:1999, 93.
163/ Adott esetben akár három is, mivel a (magukat szefárdnak nevező)
chászíd közösségek többsége nem csatlakozott az ortodox
szervezethez; tudomást se vett az egész „vallásháborúról”, híveik nem a
budapesti központokra figyeltek, hanem valamelyik - gyakran
éppenséggel külföldön székelő – cáddik udvarától várták az irányítást.
– Vö. ZEKE Gyula: Szakadás után… Adalékok a magyarországi
zsidóság felekezeti irányzatainak társadalomtörténetéhez (1868-1949)
in: HÉT ÉVTIZED:1990 1., 146. Igazi szefárd gyülekezet a 19.
században, a század végén – mint korábban említésre került - már
csak Temesvárott és Zimonyban létezett. Összességében két országos
szervezet jött létre, de tulajdonképpen négy tábor (kongresszusi,
ortodox, status quo ante, chászíd) alakult ki. „Mind a két országos
szervezet magáénak vallotta a magyarosodás célját. A neológok
őszintén, sőt lelkesen. Az ortodoxok hivatalosan s jobbára
opportunizmusból. A harmadik tábor megoszlott a kétféle magatartás
231