a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
képviselte. Eötvöst nem csak a gyakorlati érdekek mérlegelése<br />
ösztönözte erre, hanem a humánus és emberi szempontok érvényre<br />
juttatása is. A Zsidók emancipációjáról című 1840-ben írt tanulmányában<br />
kifejtette, hogy a szabadság és egyenlőség minden ember természetes<br />
és elidegeníthetetlen joga. Tanulmánya oda konkludált, hogy<br />
amennyiben <strong>az</strong> ig<strong>az</strong>ságtalanságokat orvosolják, a zsidók fokozatosan<br />
asszimilálódni, ami véleménye szerint hosszú távon a zsidókérdés<br />
megoldásához vezet.25 (Ez szerinte hallgatólagosan <strong>az</strong>t is magába<br />
foglalta, hogy idővel a zsidók be fognak olvadni a kereszténységbe.26)<br />
Eötvössel ellentétben „a legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István<br />
(1790-1860) álláspontja praktikus szempontokat követett. Az arisztokrata<br />
előítéletektől sem mentes nagy reformer időnként negatívan nyilatkozott<br />
a zsidók g<strong>az</strong>dasági tevékenységéről. Úgy vélte a magyar társadalom<br />
sohasem lesz képes a h<strong>az</strong>ai zsidók nagy száma miatt <strong>az</strong>ok<br />
asszimilálására, és így nem lehet számukra maradéktalanul megadni <strong>az</strong><br />
egyenlő jogokat sem.27 A nemzeti mozgalom másik kimagasló vezetője,<br />
Kossuth Lajos (1802-1894) viszont támogatta a zsidók beolvadását és<br />
integrációját a nemzetbe <strong>az</strong>zal a feltétellel, hogy lemondanak minden<br />
olyan jellegzetességtől, amely elkülöníti őket a keresztény<br />
magyaroktól.28<br />
Az 1830-as és 1840-es években a zsidó kérdés ismételt<br />
megvitatásra került mind <strong>az</strong> országgyűléseken, mind a sajtóban. A<br />
városi polgárság és a nemesség egy részének ismétlődő emancipációellenes<br />
megnyilatkozásai ellenére egyre hangosabbá és egyértelműbbé<br />
vált a törvényhozó nemesség haladó szárnyának kívánsága a<br />
zsidóságnak a „szégyenletes középkori” állapotából való<br />
megszabadítására, s teljes egyenjogúsítására. Ugyanakkor kétirányú<br />
folyamatként a zsidóság egy része is fokozódó aktivitást,29<br />
118
Change language