a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

lényegében nem tartottak kapcsolatot egymással, párhuzamos szervek
voltak, olykor harcoltak is egymás ellen. A Status quo hitközségekhez
tartozó zsidók elenyésző kisebbségben voltak.”167
A hagyományos életformájához ragaszkodó, de mindemellett a
gazdasági, társadalmi és kulturális felemelkedés csábításainak kitett,
lassan modernizálódó, sőt magyarosodó ortodoxia ragaszkodott a késő
középkori eredetű vallási törvénykönyv, a Sulchán Áruch csorbítatlan
érvényben tartásához, s annak előírásait bíráskodási ügyekben is
érvényesíteni kívánta. Ideológiájuk szerint a Tóra és a vallási
parancsolatok megtartói nem élhetnek együtt a szabályok deklarált
megszegőivel: az istenfélők (jeréim) kötelessége az elkülönülés.
A Lőw Lipót szellemi örököseinek tekinthető kongresszusi
hitközségek szövetsége, a magyarországi zsidóság neológ szárnya – ha
a hozzájuk sok szempontból közelebb álló status quo ante híveit is ide
számítjuk - az összzsidó népesség maximum 40-50 %-a168 úgy vélte,
hogy fokozott mértékben alkalmazkodni kell a kor szelleméhez. A
nyilvánosság előtt az egész magyarországi zsidóság reprezentációjára
igényt tartó, az ország gazdasági és kulturális életébe rohamos iramban
betagozódó, önmagát felekezeti alapon meghatározó irányzat, amely a
(nagy)városokban és Budapesten volt a legerősebb, érzésben,
gondolkodásban az új, a liberális Magyarország részének érezte magát.
Annak érdekeit és szempontjait sajátjának tekintette, s hajlamos volt ezt
élete formáiban, vallási megnyilvánulásaiban,169 munkájában és
társadalmi életében kifejezésre is juttatni. Ez a gyorsan polgárosodó, a
környező országokban élő zsidóság asszimilációjának mértékét messze
meghaladó sikerrel integrálódó, társadalmi-gazdasági státusát tekintve
emelkedő réteg170 fokozatosan már nemcsak a gazdasági, de a
művészeti és tudományos téren is bizonyos befolyásra tett szert.
154